A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

BALASSA Iván: Hagyományos időjóslás, időmágia Magyarországon a 18-20. században

Március 12. Gergely. A Julián-naptár szerint a napéjegyenlőség időpontja, melyhez sok hagyomány fűződik. Ha ezen a napon szél fúj, vagyis Gergely megrázza a szakállát, akkor még áprilisban is lehet hó (Boda, Baranya m. Berze Nagy János 1940. 3. 279.). Szegeden e napon többnyire szeszélyes időjárást tapasztaltak, olykor havazott is: rázi Gergő a szakállát {Bálint Sándor 1980. 254.). Márciusban sokszor járja bolondos idő, ezért mondják: Március, ha nedves, A gazdának már nem kedves. Különösen sok jóslás fűződik e naphoz Topolyán (Bács m.): „ha Gergely napján esik a hó, jó termés lesz; ha Gergely napján rossz idő van, közel a tavasz; ha Gergely napján meleg van, még 40 napig rossz idő lesz; ha Gergely napján nem esik hó vagy eső, szárazság várható s gyenge termés; ha Gergő napján vörös az ég, még sokáig tart a rossz idő, ez pedig nagy baj, mert amilyen a március, olyan lesz a május" {Borús Rózsa 1981. 34.). A Szamosháton a megfigyelés és hagyomány szerint e napon zimankós idő szokott lenni (SzhSz. 1. 328.). Szilágyságban is számon tartják, hogy ezen a napon Gergely pápa megrázza a szakállát és hó esik (Ethn. 2. 209.). Nagyszalontán (Bihar m.) nem nagyon szeretik: Gergely napja ritka hogy jó Hideg, szeles, sokszor van hó {Szendrey Zsigmond 1916. 75.). Arany János a gólya visszatérését is ehhez a naphoz fűzi: Aztán jön, a mely 'gólyafőt mos' A híres márciusi hó, Ha 'Gergely megrázza szakállát' (Ethn. 30. 39.). De Jókai is használta regényeiben e nap időjárást fordító hatását (Ethn. 30. 116.). így az irodalmon keresztül is terjedt Gergely időjóslásban betöltött szerepe. Március 18, 19, 21. Sándor-József-Benedek. Az egész nyelvterületünkön ismert, ha eddig hideg volt: Sándor, József Benedek, Zsákba hozza meleget; ha viszont már előtte szép meleg napokat értek, akkor: Szekérrel a hideget. Ha ezeken a napokon kisüt a nap, akkor hosszú, meleg nyarat jövendölnek, ha nem, akkor esőre lehet számítani; viszont ha kemény az idő, akkor a tavasz már közelít. Benedek napján egyenesen azt tartják, ha esik az eső 40 napig esik, ha kisüt a nap 40 napig szép idő lesz (Topolya, Bács m. Borús Rózsa 1981. 34-35.). Ha József és Benedek napján kisüt a nap, akkor meg lehet kezdeni a szántást, mert meleg idő következik {Berze Nagy János 1940. 3. 279-280.). Ilyenkor már, ha kalapáccsal is vernék vissza a füvet, az akkor is hajt (SzhSz.). Gyergyóban, amikor József-napkor fagy, akkor 40 napig még hideg időjárásra lehet számítani {Enyedi Emese 1992. 3-4. 90.). A napéjegyenlőséget közvetlenül megelőzve a legtöbb esetben valóban felmelegedés áll be {Bacsó Nándor 1940. 20.), írja a hivatásos meteorológus. 581