A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

BALASSA Iván: Hagyományos időjóslás, időmágia Magyarországon a 18-20. században

Az év napjaihoz kötött időjóslás Az időjóslás egy jelentős része az év napjaihoz kötött, de legtöbb esetben nem hónap és nap szerint ismerték, hanem valamilyen egyházi ünnephez, de még inkább szent névnapjához kapcsolódott. Ezeknek egy része pogány korig megy vissza és leggyakrabban a napéjegyenlőség idejéhez kapcsolódik nagyobb számban, mégis legsűrűbben a téli napfordulóhoz. Szendrey Zsigmond írta a magyar agrárszokásokkal és benne az időjóslással kapcsolatban: „Az ősi agrárszokások megzavarodása már akkor megkezdődött, amikor a magyarság a csillagászati időszámítással megismerkedett: az agrárszokások az évnegyedkezdő napok köré csoportosultak. Majd később, a kereszténység felvételével megkezdődött egyházi hatás előbb az évnegyedkezdetekkel egybeeső nagy ünnepek körébe vonta a szokásokat, majd a munkákat is s ezzel a régi gonosztávoltartó idők, a felsőbb hatalmak megnyerő és hálaadó szokásai a kereszténység örökébe mentek át" (1941. 12.). A csíziók, a kalendáriumok rendkívül nagy hatással voltak a jeles napok kialakulására és ezekhez bizonyos időjárási jövendölések is kapcsolódtak. Ezek elsősorban akkor rögződtek meg igazán, ha annak beteljesedését többször tapasztalták. Az alábbiakban inkább csak példaként, akkor is elsősorban a csapadékra vonatkozó előjelzésekre utalok, annak érzékeltetésére, hogy ezen a területen is milyen rendkívül gazdag a népi tudás. Az eddigi gyakorlattól eltekintve nem a téli napfordulóval kezdem, hanem a mai naptári sort követem. A távolabbi kapcsolatokra csak elvétve utalok, mert a kérdés kidolgozatlansága miatt ez túl messzire vezetne. Január 1. Újév. Ezen a napon mindent megfigyelnek, mert az fog megismétlődni az egész évben, így az eső, hó ezen a napon egész évben nedvességet jelent (Berze Nagy János 1940. 3. 276.). Január 6. Vízkereszt. Ha ezen a napon megcsordul az eresz, vagy a kerékvágásban vizet látni, bő termést jelent (Hosszúhetény, Baranya m. Berze Nagy János 1940. 3. 276.). Topolyán (Bács m.) azt vélik, ha eső esik, akkor 40 csapadékos nap következik, ha száraz az idő, zivataros nyárra lehet számítani; ha borús idő mutatkozik, de nem esik az eső, akkor hamar kinyílik a tavasz (Borús Rózsa 1981. 22.). Szamosháton (Szatmár m.) ha megcsordul az eresz, még hosszú tél következik. Ha szép idő van, süt a nap jó időre, gazdag termésre lehet számítani, ha olvad az rossz időjárásnak a jele (SzhSz. 2. 466.). Vízkeresztkor megcsorduló eresz Zsejken is hosszú telet jelent (Beszterce, Naszód m. Wass György 1994. 108.). Január 18. Piroska. A hónap egyik leghidegebb napjáról mondják Szegeden (Bálint Sándor 1980. 245.): Piroska napján, ha fagy; Negyven napig el nem hagy. Január 22. Vince. Inkább a bortermeléssel hozható kapcsolatba (a latin Vincentius és vinum összecsengése), ha ezen a napon megcsordul az eresz, akkor bő termésre lehet következtetni (Bálint Sándor 1980. 345.; Szombathely MG. 1844. 583.). Szamosháton éppen ellenkező véleményt tartanak: Hogyha fénylik Vince, Megtelik a pince (SzhSz. 2. 460.; 1. még: Vésze Iszki Antal 1799. 32.). Január 25. Pál. Ha derül az idő, akkor még ugyanannyi nap zord idő következik, emennyi az évből eltelt, de a szegediek azt is mondják: 579