A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

JANÓ Ákos: Újabb szempontok a sárospataki vár építéstörténetének kezdeteihez

11. kép. Egyik Arad utcai pincében feltárt középkori falmaradvány. Feltehetően a volt dominikánus kolostor épületéből való, 15. század cát kötötte össze (itt épült fel 1945-ben a felrobbantott vashíd helyett az akkori ideiglenes híd), az özvegy lakóhelyének a hídhoz való közelsége is igazolódna.

21 Ha a térképre nézünk, s a terepviszonyokat ismerjük, a fent említett helyet a legalkalmasabbnak ítélhetjük a folyón való átkelésre, ahol legalább gázló, hidas (komp), de fából épült kezdetleges híd is lehetett. Ez esetben a mai hídnál a város vízimalmai állhattak, amelyeknek ez hagyományszerűen később is állandó helye volt.

22 Az átkelőhely fontosságát kiemeli, hogy a Bodrogon egészen Tokajig nem volt másutt híd. A Hegyalját a Bodrog21 Nem biztos, hogy a híd a város története folyamán mindig ugyanazon a helyen állt. A Sárospataki Krónikában, melynek szerzője ismeretlen, a száz évvel későbbi, 1627. évi eseményekről olvassuk: „Építtetett egy híd a Bodrogon, volt-é azelőtt híd a Bodrogon, nem bizonyos." A Krónika közlője a jegyzetben arról tájékoztat, hogy „A Bodrogon Patak mellett, egy kőhajításnyival feljebb, mint ahol a mostani híd áll, volt az 1627ben épült, úgynevezett Rákóczi-híd, melynek pillérmaradványai, ha a Bodrog erősen leapad, olykor-olykor nyaranta még látható. Pár év előtt magam is láttam." Adatok a Zemplén-Vármegye történetéhez II. (1896) 1-4. sz. 22 V. ö. Bakos József: A pataki múlt hétköznapjai. Adalékok Sárospatak gazdaságtörténetéhez. Sárospa53