A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

SÁRKÁNY Mihály: Nyitott szemmel. Környezet és kultúra, ahogyan Gunda Béla látta

életvitelre. A tanulmány, éppen, mert átfogóan ábrázol, természetesen sokak előzetes kutatásaira épül. Akadnak benne megállapítások, amelyek felett az alaposabb történeti vizsgálódás folytán eljárt már az idő. Kétségtelen azonban, hogy az adott összegező kép fő vonásai helytállóak, s megvalósul bennük többé-kevésbé egy kulturális típus felvázolásának stewardi elképzelése, amely akkor még, teoretikus programként, meg sem született.

10 Megtalálható benne továbbá a magashegyi pásztorkodás etnikus változatainak jelzése, amelyek nem környezeti, hanem egyéb, a tanulmányban részletesen ki nem fejtett okokból következnek. Ez a tanulmány bizonyítja, Gunda Bélának nem volt szüksége a kulturális ökológiai módszer megismerésére ahhoz, hogy vallja, a környezethez való alkalmazkodás különféle jelenségek és folyamatok elindítója a kultúra egészében és részeiben.

11 Sőt, vizsgálódásainak homlokterében éppen az egyik legnagyobb szabású alkotó alkalmazkodás állt: az állatok domesztikációja és a növények termesztésbe vonása. Jóllehet domesztikációs problémák már az 1930-as évek végén foglalkoztatták, a magyar ló eredetének kérdése érdekelte,

12 nagy domesztikációs tanulmánysorozata az Egyesült Államokban tett tanulmányútját követően jelent meg. Nem célom bibliográfia összeállítása, ezért ezekre egyenként nem térek ki - mindegyikük fontos adalék ehhez az óriási és nagyszerű témakörhöz.

13 Egy közös jegyüket szeretném azonban előtérbe állítani, azt, hogy Gunda Béla milyen szenvedélyes érdeklődéssel kutat e folyamatok kezdetei, a ma keletkező-megfigyelhető archaikus vonások után. Felfigyel arra például, hogy az évi vándorútjukra induló pajútok szétszórták az indián köles magjait és egyéb magvakat a táborhelyük körül, így akarták elérni, hogy következő évben, amikor visszatértek, legyen mit összegyűjteniük.

14 Hasonlóképpen észreveszi a Lápos völgyében, hogy az esztenák melletti juhkosarak helyén elszaporodik a csalán meg a laboda, amely táplálékul is szolgál.

15 Gunda Bélát láthatólag a kísérletező ember érdekli, aki megfigyeléseire, tapasztalataira támaszkodik Amerikában és Európában egyaránt, a régmúltban valószínűleg éppúgy, mint a jelenkorban, aki, ha úgy tetszik primitív ökológus, vagy legalábbis természetbúvár, s akinek „az emberiség egyik legnagyobb teljesítménye, a domesztikáció köszönhető",

16 mint az Eötvös Károly szerint „Istennek és a magyar népnek ősmadara, a daru"

17 vadászatáról és tartásáról írott tanulmány lezárásaként olvashatjuk. 10 Steward 1936-ban publikálta első, később sokat idézett és vitatott kulturális ökológiainak minősíthető tanulmányát a primitív hordák társadalmi és gazdasági bázisáról, amelyet csak átdolgozott változatában olvashattam {Steward, J. H. 1955. 122-150). Ám, hogy az elgondolás mennyire benne volt a levegőben, azt jól bizonyítja C. Darryll Fordé először 1934-ben és azóta sokszor kiadott munkájának sikere, amelyben számos életmódváltozatot mutat be a környezet, a gazdálkodás és a társadalmi élet kapcsolatát demonstrálva anélkül, hogy sok szót vesztegetne elméleti fejtegetésekre {Fordé, C. D. 1934.) 11 Gunda B., 1986. 143. 12 Gunda B., 1940. 3. 13 Idevágó publikációit felsorolja 1975-ig Gunda B., 1979. 11. Azóta Gunda B., 1988.; Gunda B., 1993. 14 Gunda B., 1968a. 23-24. 15 Gunda B., 1956. 46.; Gunda B., 1988a. 474. 16 Ezek a gondolatok ismételten felbukkannak Gunda Béla írásaiban. Pl. Gunda B., 1968a. 16-20.; Gunda B., 1975. 60.; Gunda B., 1986. 153.; Gunda B., 1988b. 176. Az idézett hely: Gunda B., 1979. 111. Az előadás elhangzása óta megismert tanulmányában Viga Gyula a kulturális ökológiai vizsgálódás egyik irányát jellemezve ugyancsak kiemeli, hogy Gunda Béla nagy érdeklődést mutatott az archaikus reliktum területek iránt, s ő úgy látja, hogy az általa is képviselt kutatási irányt inkább foglalkoztatja a környezethez való alkalmazkodás és a választható magatartások spektruma, mint a környezetben előidézett változások {Viga Gy., 1995. 60.) - a legutóbbi megállapítás azonban Gunda Bélára aligha vonatkoztatható, tekintettel a domesztikáció iránti szenvedélyes érdeklődésére. 17 Eötvös K., 1957.221. 429