A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)
KILIÁN István: Ismeretlen képversek a 19. század második évtizedéből Gyöngyösről
hely századik számában adtam közre Sebestyén Gábornak 1958-ban írt Paralellogrammum című kubusát, amely úgynevezett cubus centrális, azaz olyan vers, amely négyzet alakú, s a vers középpontjából indulva kell olvasni a legtöbbször csak néhány szónyi, olykor esetleg egy egész sornyi versszöveget 27 . Nyilvánvaló, hogy a sok elszórt kisebb-nagyobb publikáció után egyre égetőbben szükséges lenne az eddig közreadott és a még nem publikált versek egy kötetben való megjelentetése. Hiszen, mint a fentiekből kiderül, a képvers-költészetnek is voltak különböző műfaji előírásai, hagyományai, s ebben a tekintetben Magyarország sem szégyenkezhet, legföljebb csak azért, hogy eddig nem nyílt arra lehetőség, hogy ezt a különös műfajt bemutató kötetet eddig nem jelentette meg egyetlenegy kiadó sem. Egy ismeretlen, magyar költő képversei Alább néhány, eddig nem publikált kéziratban ránk maradt képverset szeretnék bemutatni a XIX. század elejéről. Ezeknek szerzője, scriptora egy és ugyanazon személy, nevét azonban nem ismerjük. 28 A versek tartalmából sejteni lehet, hogy alkotója szerzetes, szalvatoriánus ferences pap és tanár lehetett, aki verseit egyházi személyek köszöntésére írta. A különálló lapokon ránk maradt néhány képversől annyit lehet elmondani, hogy 1952-ben kerültek az Országos Könyvellátó Központba, ahonnan ajándékozás révén az Országos Széchenyi Könyvtárba, ahol ezt még ugyanebben az évben az alábbi címen nyilvántartásba is vették: XVIII. századi alkalmi versek dekoratív formákban. írás történeti emlék. 1952./95. 8 darab, 8 fólió. Minthogy az állam 1950-ben a szerzetesrendektől megvonta a működési engedélyt, könyvtáraikat az Országos Könyvellátó Központba szállították, később ebből az ország könyvtárhálózatát töltötték fel a szerzetesi könyvtárak anyagával. A képversekkel együtt 1952-ben még az alábbi kéziratos anyagok kerültek a Széchényi Könyvtárba: 1. Seribe: La seconde anné című drámájának magyarra fordított változata a XIX. század első feléből. 2. Bourgeois Amicet-Masson Mihály Mártha és Mária című, XIX. századi drámája. 3. Jogi kompendiumok a XIX. század első feléből. 4. Egyházi beszédek gyűjteménye páduai Szent Antalról az 1765-től terjedő időből valók. 5. Különböző tárgyú egyházi beszédek az 1836-os, 1837-es és az 1838-as évekből. 6. Az 1842-46 közötti évekből egy latin-magyar iratanyag, amelynek a címe: Formandae instantiae et recursus ad Dominos terresteres et Benefactores Conventus Alba-Regalensis. Anno 1842-1846. 7. Exercitia Stili Oratorii Scholae Primae Humanitatis Regii Gymnasii Maria -Theresiopolitani. Anno 1826-1828. 8. Memóriáié de Observandis circa Ordinem Divinorum 1840-1862. XIX. század. Több kéz írása. 9. S végül az alább ismertetett „dekoratív versek." 29 Az a gyűjteményegyüttes tehát, amely egyszerre került az OSZK-ba javarészben papi személy, vagy valamelyik egyházi, szerzetesi könyvtár tulajdonában lehetett. Szinte mindegyik darab a XIX. század első felében keletkezett, vagy akkor kezdették meg gyűjtését. A páduai Szent Antalról szóló egyházi beszédek azonnal ferences szerzőt sejtetnek, s a különféle tárgyú szentbeszédek is nyilván egyházi szerző művei. A székesfehérvári kérelem a székesfehérvári ferences konventtől származik. Egykori koronázó vá27 Kilián István: Cím nélkül. {Sebestyén Gábor. Paralellogrammum című centrális cubusa.) Magyar Műhely. Párizs-Bécs-Budapest. 35. évf. 100. szám 1996. szeptember 20.. 28 A képversekre Nagy László volt szíves figyelmemet felhívni, akinek ezúton is szeretnék köszönetet mondani. 29 OSZK Kézirattári növedéknapló. 1952. év 95. sz. 396
