A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

SZÁSZI Ferenc: Adatok a második világháború utáni kivándorlás történetéhez Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

ADATOK A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁNI KIVÁNDORLÁS TÖRTÉNETÉHEZ BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYÉBEN SZÁSZI FERENC Bevezetés A közreadott dolgozat szerzője egy kutatócsoport vezetőjeként 1991-ben és 1995ben az Országos Tudományos Kutatási Alap Bizottsághoz pályázatot nyújtott be.* A feltáráshoz kért és támogatott téma véglegesített címe Nemzetközi vándorlás kiemelkedő időszakai Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a második világháború után. Kutatásaink a jelzett régióba történő gyakorlati megkezdése során derült ki, hogy a téma feldolgozását ki kell terjeszteni Magyarország egészére. Ezt az eddig hozzáférhetetlen, ugyanakkor igen gazdag kivándorlási statisztikai források által kínált lehetőség, másrészt a megyei kivándorlásra vonatkozó források viszonylagos szűkössége tette nélkülözhetetlenné. Vagyis a nemzetközi vándorlás kérdésköréhez a ki- és visszavándorlás anyagainak gyűjtésével az országos összefüggések jelzésére kaptunk lehetőséget, míg a megyei migráció vizsgálatához kivándorlási statisztikai anyag csupán az 1956-os nagy kivándorlási hullámról és az 1980-as évekből áll rendelkezésünkre. Az ország egész területéről összegyűjtött forrásbázis alapján ezért először Újabb adatok, összefüggések a magyarországi lakosság kivándorlásának történetéhez (19451989) címmel publikáltunk

1 egy tanulmányt. E mellett a hazai migrációs mozgalom nagy korszakainak részletes történeti elemzéseire utalva,

2 az általunk feltárt nagyon hézagos adatbázis alapján, közreadott dolgozatunkban megkíséreljük vázlatosan érzékeltetni a Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből 1956-1957-ben és 1981-től 1989-ig történt illegális kivándorlás nagyságát, a kivándoroltak demográfiai, foglalkozás szerinti összetételét, majd a kivándorló csoportok különféle megoszlását összevetjük a visszavándorlás méreteivel, összetételével. Dolgozatunk célja az is, hogy további részletesebb, községekig lemenő elemzésre adjunk ösztönzést, néhány támpontot. A XIX. század végén és a XX. század elején a tengeren túlra vándorlás kezdete és „legjelentősebb góca" az ország északkeleti megyéiben alakult ki.

3 1899-1913 között a * A téma anyagának kutatása az OTKA támogatásával történt, nyilvántartási szám: 241 és T-018105. 1 Szászi Ferenc: Ujabb adatok, összefüggések a magyarországi lakosság kivándorlásának történetéhez (1945-1989). Az MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületének Közleményei 3. Nyíregyháza, 1993. Szászi Ferenc: Adatok a magyar kivándorlás történetéhez 1945-1989. Történeti Szemle, XXXV. (1993.) 3-4: 313-338. 2 Rácz István: A paraszti migráció és politikai megítélése Magyarországon 1849-1914. Akadémiai Kiadó, Bp., 1980.; Puskás Julianna: Kivándorló magyarok az Egyesült Államokban 1880-1840. Akadémiai Kiadó Bp., 1982.; Puskás Julianna: Elvándorlások Magyarországról 1945 óta és a magyar diaszpóra néhány jellegzetessége az 1970-es években. In: Tanulmányok a magyar népi demokrácia negyven évéből, Bp., 1985. 296. 3 Puskás i. m. 98.; Rácz i. m. 110 323