A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

BENCSIK János–SZÁSZI Ferenc: A csehszlovák-magyar lakosságcsere etnikai, demográfiai és társadalmi adatai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1946-1948)

lyeknek nevében a „huta" elnevezés előfordul, a XVIII-XIX. században telepes falvak voltak. A telepítők szándéka manufakturális üveggyártás volt. Később a nagyüzemű üveggyártás versenye miatt az itt élő lakosság elvesztette az ipari munka lehetőségét is, mint utaltunk rá a föld minősége pedig alig biztosította az itt élő lakosság megélhetését. Valószínű a háborús veszteségeken, a deportálásokon, a kivándorláson kívül a lakossági kitelepítésnek is szerepe lehetett abban, hogy Zemplén megye lakossága 1941— 1949 között 4779 (-3,1%), és Miskolcé 5980 (-5,5%) fővel csökkent.

20 Az úgynevezett lakosságcsere során különösen a Csehszlovákiában élő magyar lakosság erőszakos kitelepítése, de a Magyarországról távozók is kimondhatatlanul sokféle gyötrelmet éltek át, miközben a nemzetállamra vonatkozó értelmetlen célját Szlovákia nem tudta megvalósítani. 20 KSH 1949. évi népszámlálás, Bp., 1949.; KSH 1949. évi népszámlálás, 3. Bp., 1954. 24-25 és 145-148.; KSH 1960. évi népszámlálás, Bp., 1961. 13. 318