A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

BENCSIK János–SZÁSZI Ferenc: A csehszlovák-magyar lakosságcsere etnikai, demográfiai és társadalmi adatai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1946-1948)

gazda a csak zavaroktól mentes gazdasági évben tudta szűkösen a család megélhetését biztosítani. Hisz a később felsorolásra kerülő falvak mezőgazdasági földterületei alacsony termőértékűek voltak. A kitelepítés szervezői ezekben a falvakban éppen azzal érveltek, hogy Csehszlovákiában sokkal jobb minőségű földet kapnak. A régióban tehát csupán kb. 20 középparaszt családot nem taszított a földéhség a kitelepülésre. Ennél is rosszabb volt Borsod megyében a földbirtok-megoszlás, hiszen a földdel rendelkezők 91%-a 1-5 kat. h. földön gazdálkodott, és az 5 kat. h-on felüli földet művelő kitelepülök száma 16 fő. A szántófölddel rendelkezők közül azoknak is könnyebb volt a helyzete, akik szőlővel vagy kerttel is rendelkeztek. 8. táblázat A szőlővel, kerttel, réttel rendelkezők száma - a szőlő, kert, rét nagyságcsoportjai szerint a gazdaság-nagyságcsoportokkal egybevetve Gazdaságnagyságcsoport Gazd.-gal rendelk. száma Szőlővel, kerttel, réttel r. A szőlővel, kerttel, réttel rendelkezők közül Gazdaságnagyságcsoport Gazd.-gal rendelk. száma száma szerint Gazdnagy. cs. %-ában <500 Döl 500Döl-lkh lkh-3kh 3kh-5kh ><5kh Gazdaságnagyságcsoport Gazd.-gal rendelk. száma száma szerint Gazdnagy. cs. %-ában szőlője, kertje, rétje van Gazd.gal rendelkezők 0-1 kat 120 81 67,5 693 18 1-3 kat 98 66 67,3 12 24 3-5 kat 45 37 82,2 7 7 15 8 5-10 kat 45 37 82,2 4 5 14 11 3 10-15 kat 23 20 87,0 1 3 11 4 1 15-20 kat 11 9 81,8 2 1 3 3 20-25 kat 2 2 100,0 1 1 25-35 kat 1 1 100,0 1 35-50 5 100 3 2 ossz. 350 258 73,7 87 59 71 30 11 100 % 33,7 % 22,9 % 27,5 % 11,6% 4,3 % Kimutatásunkból azokat az adatokat érdemes kiemelni, ahol a művelt mezőgazdasági földterületen belül 1 kat. h-nál nagyobb területű szőlő vagy kert tartozott. Az 1-3 holddal rendelkezők között 30 olyan család volt, akiknek gazdaságához 1-3 kat. h. szőlő vagy kert is tartozott. A 3-5 kat. h-asok körében 8 olyan család található, ahol a művelhető területen belül 3-5 kat. h. szőlő vagy kert tartozott. Szinte törvényszerűnek látszik, hogy minél több szántófölddel rendelkeztek a családok, annál nagyobb volt a birtokhoz tartozó szőlő vagy kert aránya. így csupán néhány törpebirtokos esetében jelentett a szőlő vagy kert nagyobb jövedelmet és több munkalehetőséget. A valódi helyzetet az mutatná meg, ha konkrétan lehetne vizsgálni a kert és szőlő arányokat, azok minőségét. így végül is adataink alapján úgy gondoljuk, hogy a mezőgazdaságból kitelepült népesség döntő hányadban az agrárproletárok tömegéből verbuválódott. Szűkös megélhetésre utalnak a gazdálkodáshoz szükséges melléképületek adatai is. 316