A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

BENCSIK János–SZÁSZI Ferenc: A csehszlovák-magyar lakosságcsere etnikai, demográfiai és társadalmi adatai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (1946-1948)

4. táblázat A Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből kitelepült lakosság foglalkozási csoportok szerinti megoszlása Szám szerint % 1. mezőgazdaság 582 35 2. ipar 496 30 3. kereskedelem 55 3 4. közszolgálat 133 8 5. közlekedés 32 2 ó.htb 207 13 7. nincs foglalkozás 104 6 8. egyéb 37 2 Összesen 1646 100 A régió különböző területeinek gazdasági, társadalmi feltételei jelentősen különböznek egymástól. Az egyes földrajzilag elkülöníthető területek külön-külön történő vizsgálatára az adott keretben nincs módunk, arra is csupán utalunk, hogy a foglalkozási adatok különbséget mutatnak a három közigazgatásilag összekapcsolt megye egyes területein. Az összesített táblázatból az tűnik ki, hogy a mezőgazdaságban dolgozott 582 személy, az összes foglalkoztatott kitelepülő 35%-a. Abaúj-Zemplénben a közigazgatásilag egyesített megyéhez viszonyítva ez az arány 54%, míg Borsodban csupán 20% volt. Abaúj-Zemplén megyében 396 mezőgazdaságban foglalkoztatott személyből 335 (az összes foglalkoztatottak 45,7%-a) földművesnek, napszámosnak 17, erdei munkásnak 15 és favágónak 29 vallotta magát. Az iparban 7 cipész, 3 géplakatos, 2 kőműves, 6 lakatos, 3 szabó és 31 fő munkásnak, munkásnőnek nevezte magát. A vizsgált közigazgatási területről önálló adatlapon számba vett kitelepülő közül 30%-os volt az ipar területein munkát találók rátája. Abaúj-Zemplénben ez a hányad csupán 11%, míg Borsod megyében az ipari munkahelyekről távozott 45%-os hányad megközelítette az Abaúj-Zemplén mezőgazdaságából kitelepült 54%-os arányt. Vagyis míg Abaúj-Zemplénben a mezőgazdaságban munkát találók adták a kitelepülök legnagyobb hányadát, addig Borsodban az első helyet az ipari dolgozók foglalták el. Összesített táblázatos kimutatásunkból, mint a fentiekben különválasztott két megyében, 13%-ot foglalt el a háztartásban foglalkoztatottak aránya. Úgy gondoljuk, hogy ez a hányad elsősorban a mezőgazdaságban foglalkoztatottak számát és arányát növeli, hisz a gazdaságokban a férfiakkal azonos munkát vállaló nők foglalkozását az adatfelvételi lapokon egyszerűen háztartásbeli munkát végzőként tüntették fel. A háztartásbeli foglalkozás egyébként önálló kategóriaként, az általunk felsorakoztatott foglalkozási területekhez hasonlóan egyaránt a munkanélküliséget, a szegénységet jelzi. A kitelepültek közül 75-en dolgoztak a kereskedelem (3,9%), a közszolgálat (4,7%) és a közlekedés (1,5%) területein. A 75 személy közül megneveztek 3 ápolónőt, 1 bírót, 1 csendőrt, 1 portást, 5 tanítót, 6 útbiztost, 10 vasutas foglalkozású személyt. A foglalkozási csoportról készített összesítés azt mutatja, hogy 104 személynek nem volt foglalkozása, ebből Abaúj-Zemplénben 59, Borsodban 45 főt írtak össze. A bemutatott foglalkozási fő csoportok, azoknak Abaúj-Zemplén megyei részbeni részletezése azt mutatja, hogy legtöbben a mezőgazdasági területekről települtek ki, és 313