A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)
CSÍKI Tamás: Az I. világháború gazdasági hatásai, a miskolci izraelita nagypolgárság az 1920-as években
legfőbb tisztviselői s az igazgatóságok tagjai kölcsönösen helyet kaptak egymás vezető testületeiben, ami természetesen a részvényjegyzések után jelentős tőkerészesedéssel járt, s ezen családok számára (jórészt az említett másod- és harmadgenerációs vállalkozó famíliákról van szó) a gazdasági élet legkülönbözőbb területeit átfogó és egymást kiegészítő érdekeltségeket biztosított. Ez egyúttal megnehezíti az izraelita nagypolgárság világháború utáni gazdasági vállalkozásainak ágazatonkénti rangsorolását. Mégis jellemző, hogy a hagyományosan kedvelt iparágak: az élelmiszeripar, a faipar stb. ugyan megtartották vezető szerepüket, emellett azonban a vas- és gépiparban, az építőanyag-iparban, sőt a legújabb iparágakban is jelentősebbé vált a zsidóság jelenléte, ami az említett vállalkozási formák terjedésére is kedvezően hatott. Ezzel párhuzamosan a kereskedelemben szintén megfigyelhető a régi ágazatok mellett az újfajta nyersanyagok és készáruk forgalmának terjedése, egy-egy cég profiljának bővülése újabb és újabb árufélék bevonásával (az árudiverzifikáció emelkedése), ami a piac kedvezőtlen hatásait (pl. az árváltozásokból származó esetleges cserearányromlást) enyhíthette, így nagyobb stabilitást biztosított. Jellemző továbbá az országon belüli kereskedelem előtérbe kerülése, ami nem járt a forgalmazás rádiuszának csökkenésével, mivel az új árukkal távolabbi piacok is megnyílhattak, illetve egy lassú modernizáció: pl. a lerakatok bővítésével, az ügynökök számának emelésével, az áruházakhoz való csatlakozással együttjáró állandó kereskedelmi hálózat megszilárdulása. (Végül ki kell emelnünk, hogy Miskolcon a banktőke a nagykereskedelmi vállalatok létrehozásában és bővítésében is rendkívül fontos szerepet játszott, tehát a város, a dualizmus kori előzmények után, az 1920-as években megtartotta áruelosztó-forgalmi centrum szerepét, s a kereskedelem megőrizte tőkefelhalmozó s koncentráló erejét. 48 ) Az eddigi sajátosságok egy része: pl. az inflációs politika s a valorizálatlan hitelnyújtás kihasználása, a részvénytársaságok előtérbe kerülése a keresztény cégekre is jellemző volt, amelyek, elsősorban ipariak szintén alakultak az 1920-as évek elején. (Az 1928-ban összeállított miskolci jegyzék szerint 108 részvénytársaság működött a városban, ez csaknem duplája az 1922-es számnak, ami az említett vállalkozókedvet s a kínálkozó lehetőségeket jelzi. 49 ) Mégis lehet alapja annak - az elmondottakkal összefüggésben a nagyobb mobilitás és aktivitás -, hogy az Ébredő Magyarok Egyesülete miskolci központjának alakuló gyűlésén a helyi zsidóságot országos viszonylatban is a „legagresszívebbnek" nyilvánították. 50 Korábban láttuk, hogy az izraelita nagypolgárság egy része a vertikalitás bővítése érdekében: az élelmiszer- vagy pl. a faipari kapacitások ellátása s a mezőgazdasági, erdőipari termékek forgalmazásának fokozása céljából a dualizmus évtizedeitől kezdve szívesen fordult a föld felé, s alakított ki mezőgazdasági üzemeket. Ezúttal a rendelkezésre álló gazdacímtárak felhasználásával csak néhány jellegzetes példát emelünk ki a 100 holdnál nagyobb birtokokon tulajdonosként vagy bérlőként gazdálkodók közül. 51 48 Ezt támasztja alá, hogy a kereskedelemmel foglalkozók száma az 1920-as évtizedben is jelentősen gyarapodott, arányuk 1930-ban 12,8%-ot ért el, ami a fővárost követően a második (!) legmagasabb érték. Pl. Ruisz Rezső: A magyar városok iparosodása. Statisztikai Közlemények 95. k. 1. szám 22. 49 A kerületbeli részvénytársaságok jegyzéke 1928. (IX. 201. 782. Uo.), illetve MPC 1922-23. alapján. 50 Magyar Jövő II. évf. 1920. 176. szám 51 A gazdacímtárak az izraelita kézen lévő birtokok és bérletek kiterjedéséről, tagoltságáról, a művelési ágak szerinti megoszlásáról, állatállományáról és a legfontosabb mezőgazdasági eszközökkel való ellátottságáról is tájékoztatnak, amelyek részletes bemutatására ezúttal nem térhetünk ki. (Jellemző egyébként, hogy a miskolci tulajdonosok közül néhánynak nemcsak Borsodban, hanem távolabbi területeken: más megyékben is voltak birtokai, ami, az adott lehetőségekhez igazodva, változatosabb, egyúttal biztosabb üzemvitelt tett lehe301
