A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

CSÍKI Tamás: Az I. világháború gazdasági hatásai, a miskolci izraelita nagypolgárság az 1920-as években

Az iparág legfontosabb területén: a téglagyártásban jelentős izraelita részesedéssel működő Miskolci Gőztéglagyár Rt. a világháború után megtartotta vezető szerepét, kibővítette és korszerűsítette termelését, amit elősegített, hogy a Pesti Hazai Első Takarékpénztár-Hazai Bank csoport, a Miskolci Takarékpénztáron keresztül, 150 000 pengős alaptőkével érdekeltségébe vonta.

38 (A gőztéglagyárat ugyanis korábban ez a miskolci bank hozta létre.) A könnyűipar ágazataiban a legnagyobb fejlődést az 1912-ben alapított Guttmann és Zeillendorf-féle textilgyár érte el: 1924-ben részvénytársasággá alakult, s 1930-ban a legkorszerűbb gyári berendezésekkel rendelkező, 163 munkást foglalkoztató üzeme már az egyik legfontosabb vidéki textilgyárrá tette.

39 Mellette a fővárosi Salzmann-féle Magyar Textilipar Rt. 1923-ban létrehozott miskolci gyártelepe, Neményi Endre selyemszövő gyára, a Rotter Ödön által alapított kötszövő gyár és a kisebb kapacitású Szántó-féle ruhagyár jelzi, hogy az izraelita vállalkozók a világháború után élen jártak e korábban elmaradott fogyasztási iparág fellendítésében, bővítésében.

40 (Általános jelenség ez a vidéki városokban, Miskolcon a lakosságszám gyors növekedése jelentette az egyik legfontosabb motivációt.) A könnyűipari konjunktúra jegyében alakult 1920-ban a Miskolci Cipőgyár Rt., amely a kisiparosok számára jelentett káros versenyt, s amely később az izraelita iparosokat tartalmazó városi nyilvántartásban szerepelt, csakúgy mint a szintén az 1920-as években létrejövő parkettagyár, amely fa nagykereskedelemmel is foglalkozott.

41 A faipar és ezzel összefüggésben a fakereskedelem egyébként hagyományosan kedvelt volt a zsidóság között, s a Trianon után Borsod megyében is súlyossá váló fahiány újabb, fakitermeléssel és szállítással foglalkozó üzemek létrehozására ösztönözte képviselőit: a Hernádvölgyi Erdőipari Rt.-t Mandula Mór alapította, 1924-ben a zempléni erdők kitermelésére hívták életre az Erdőüzem Rt.-t, amelyben a nagyobb részvényesek között szintén több izraelitát találunk (Grünfeld Adolfot, Rosenberg Zsigmondot, Kupferstein Dánielt stb.), s mellettük a régóta fennálló Schweitzer Albert-féle faárugyár is folytatta a termelést.

42 A fejlettebb, a második ipari forradalom húzóágazatai a nagyobb tőkeszükséglet vagy pl. a nyersanyaghiány következtében alig fejlődtek a vidéki városokban. A vegyiparban az egyetlen jelentősebb miskolci vállalat az 1923-ban alapított Felsőmagyarországi Olaj- és Vegyipar Rt., amely szoros érdekközösségben állt a fővárosi Olaj- és Vegyipar Rt.-vel (a legnagyobb budapesti részvényesek mellett Koós Samu és Márkus Soma is helyet kapott az igazgatóságban), míg a Miskolc-vidéki Gyógyszeráru Rt.-nek az izraelita Baruch Gyula (a Kereskedők és Gazdák Körének a vezetője) volt a vezérigazgatója. 1920-ban alakult, s rövid ideig üzemelt a Miskolci Szappangyár Rt., amelynek létrejötte sajátos, eltért az eddig látott vállalatok alakulási módjától. 1905-től működött ugyanis a Miskolci Ipari Hitelszövetkezet szakcsoportjaként a kisiparosokat tömörítő Miskolci Szappanosok Termelőszövetkezete, amely növekvő forgalma következtében előbb önállósulhatott, majd létrehozta modern nagyüzemét, s 600.000 koronával, tehát jelentős alaptőkével részvénytársasággá szerveződött. (Ebben nagy szerepe volt az izraelita tagoknak: Hartmann Izidornak, Klein Emilnek, Stamberger Lajosnak stb., akik az új 38 Pl. Berend-Ránki: i.m. 227. 39 Magyar Statisztikai Közlemények 114. k. 1930. 74. 40 MPC 1923-24. 386., illetve Zsidó Lexikon. Szerk.: Újvári Péter Bp. 1929. 608. 41 Kimutatás az 1940. évről: izraelita iparosok és kereskedők. (IX. 201. 782. Uo.) 42 MPC 1926-27. 377., illetve Zsidó Lexikon... 608. 43 MPC 1927-29. II. rész Vidék-külföld magáncégek. Szerk.: Kormos Gyula Bp. 1929. 379. 298