A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

FAZEKAS Csaba: „Az idő ránk is terhesedett...” Adalék a politikai katolicizmus reformkori történetéhez

igéntelen nézeteinket, bennök és általuk a' Magyar Honi Klérust közhatású cselekvésre felszólítani, mellynek reményeink szerént sikere elébb utóbb az Egyházra e' Honban is békét árasztaná, vagy ha arra most még hívatva nem volna, legalább a' Papságnak illő tekéntélyt, s munkásságának üdvös behatást fog szerezni. Az idő nem csak int, de már úgy látszik, ránk is terhesedéit. Mik ez Ország gyűlésén szőnyegre hozattak, és az ellenzék által pártoltattak, ha csakugyan Ország gyűlési határozatokká válnak, mit mi jelen politikai állásunkat tekintve, nem tartunk éppen lehetetlennek, a' Klérusra veszélyt hozandnak, 's a' Katholika Egyház politikai jogait le fogják rombolni, mostani állását épen úgy alásüllyeszteni, mint ez már más Katholika Országokban, hol az Egyháznak a' miénknél virágzóbb vala állapota, már fájdalom! megtörtént. Úgy van, - az idő komoly intése hívott fel minket e' lépésre, gondolatink sajgó szívünk érzéséből emelkedtek. Az Egyházi Rendnek, ha a' köz hiedelem szerént voltak e Honban valaha kényelmes napjai; azok már elmúltak, a' vihar fejünk felett zuhog, a' Philosophia, mint Francz Honban, már itt is tárogatja diadalit.

24 Nem közönséges időszakban élünk, rendkívüli ez, mert nem a béke ideje. El kell tehát mindent követnünk, hogy magunktól és utódainktól, a' fenyegető veszedelmet elháríthassuk. Legalább ha férfiasan fogunk szembeszállani az idő viszontagságaival, az utókor nem fogja azt mondhatni rólunk, hogy gyáván hagyok oda a' fényes jogokat, a' tekéntélyes helyhezetet, mellyet az Egyháznak dicső Elődeink fényes tettei, 's boldogító munkássága meg szereztek. Lesznek előterjesztésünkben talán olly gondolatok is, mellyek nem csupán politikai helyzetünk javítására, de áltáljában a Katholika Egyház aggasztó és terhes környülményeire vonatkoznak, olly figyelmeztetések, mellyek meg tételére talán Diaetai keserű tapasztalásaink sem jogosíthatnak fel bennünket, de ezek mellé engesztelményül hosszas szenvedéseinket ragasztjuk. Az Egyház jövője előttünk borúsnak látzik, ha csak mindazok, kik annak munkakörébe hívatvák, hatáskörük egész terjedelmét, egy jobb állapot előidézésére nem használják. Ez általlános meggyőződésünk. És ha az egyházi magas testületek ítélete alá bocsájtott véleményünk közöttük komoly megfontolásra talál, és ha e' csekély anyagból, idővel magasabb eszmék, czélszerűbb javaslatok, és intézkedésekfognak kifejleni, a' bennünk ébredett gondolatokra, 's magára a' mostani terhes diaetai pályára, örömmel fognánk egykor vissza emlékezni; sőt dicsőítenők a nyommasztó viszontagságokat is, mellyek fergetege az Egyházi testületeket költsönös bizodalomra, összetartásra, bajnoki magasztos lelkesedésre fogja ébreszteni. - Mindenekelőtt Ország gyűlési helyzetünk jobbra mégsem változott állapotát, 's törvényes voksaink tettleges letartóztatását említjük meg, hogy e fő bajnak orvos szereirül szólhatni, 's azok iránti nézeteinket előadni alkalmunk lehessen. Mi ugyan a' jelen ország gyűlése folytán, tettünk némi lépéseket voksaink vissza nyerése végett, mert sértett Jógáink védelméül O Felsége Királyi trónjához járultunk, a' Fő Herczeg Nádornak 's más nagy tekintélyű Státus Férfiaknak közben járását kikértük, sőt voksaink eltartóztatását, mint sérelmet országgyűlés elébe is terjesztettük. E' mozgalomnak hatása lön, 's az, mint reménylyük, nem marad éppen minden siker nélkül; de csak előkészület vala, nagyobb és hatályosabb cselekvőségre, 's a' Nemes Káptalanok és Szerzetes Testületek Főnökei által kifejtendő öszpontosított munkásság folytatására. - 0 Császári Királyi Apostoli Fölsége, 's magas Tanácsosai biztató reményt nyújtottak voksaink vissza nyeréséhez, mirül a' nemes káptalanokat annak idejében tudósítottuk is. A' sérelmek öszve szedésére kiküldött Országos Választmány lelkesen pártoló ügyünket, mint igazságon 's törvényen alapultat, a' Rendek Táblájánál 22 megye nyiltakozott mellettünk, a' Főrendi nagy többség pedig osztozva a' Választmányi kedvező véleményben, sérelmünk orvoslását ismételve sürgette, s utoljára is csak azon nézetből hagyott fel vele, mert az ország gyűlési rövid időt alig tartható arra is elégségesnek, hogy e' nagy fontosságú kérdés elintézését a'jelen hongyűléstül reményleni lehessen. De e' mellett azt sem titkolhatjuk el, hogy a' követi Tábla többsége voksaink visszaadására hajlandónak nem mutatkozott, sőt közülök némelly elszántabb vezérek nyíltan kimondották, miszerint ők minket jelen csekély diaetai befolyásunktól is megfosztani, vagy is az Ország gyűlésbeni részvéttől idővel végképen elmozdítani kívánnak

25 Nem lehet tehát, 's nem kell a' Diaeta végével 24 Nyilvánvaló utalás a francia forradalomra, és abban a felvilágosodás szerepére. 25 Bizonyára Szemere Bertalan borsodi követ szavaira való utalás, aki a népképviseleti jelleg megteremtésének szándékával valóban elsők között vetette fel, hogy az alsó táblán semmi keresnivalója a nem lakossági választás útján bekerült követeknek, elsősorban az egyháziaknak. Szemere „felszólította a clerust, miután ezen viszálkodásoknak alapoka abban fekszik, hogy a papok törvényhozókká lettek, hagyják el a táblát, 264