A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

GYULAI Éva: Négyesi Szepessy János (†1746) és Zsigmond (†1768) halotti zászlaja a Herman Ottó Múzeum Történeti Gyűjteményében

A Szepessy család címerének eredete homályba vész. A család felemelkedése a középkor végére és az újkor elejére esik, ezért címerhasználatuk is valószínűleg erre az időre megy vissza. A korban népszerű unikornis nemcsak a nemesi heraldika címerállata, hiszen a Borsod megyei Vadna község 18. századi pecsétjére is rákerült, ismeretlen hatásból (27. kép). Az egyszarvút képzőművészeti ábrázolásokon mint kecses fehér, páros ujjú patás, lósörényes, szarvastestű állatot jelenítik meg, homlokán egyetlen csavart szarvval.

68 A heraldikában hasonló az ábrázolása, általában a ló alakját veszi fel, de gyakran nem a teljes állatot, hanem csak növekvő alakban, törzsétől felfelé ábrázolják. A Szepessy címer állatalakja is hasonló, de feltűnő, hogy a ló alakú, de hasított körmű állat szakállt visel. Mind a szakáll, mind a csavart szarv, mind a hasított ujjú kecses láb a vadkecske alakjához közelíti, amint a középkori ábrázolások (görbe, rövid bütykös szarv, kecskevagy zergefarok, hasított köröm, szakáll) is inkább a vadkecskét idézik (28. kép), amelyből a 16-17. századra lótestű heraldikai lény lesz.

69 Az unikornissal, amely a halotti zászló festett címerén a természethez hűen ábrázolt izmos paripaként jelenik meg, a Szepessy család a leggyakrabban a pecséthasználatban különböztette meg magát (29. kép). A 18. század elején általánosan használt gyűrűspecsétek viaszlenyomatain a család - melyből egyszerre többen is szerepeltek a 18. századi vármegyei közéletben - tagjai úgy azonosították magukat, hogy a címerábra köré nevüket is bevésették, amint ifj. Szepessy Pál (1724) és Szepessy János (1729) kopott gyűrűspecsétjének lenyomatán is jól láthatók a betűk nyomai (30. kép).

70 A címereknek is megvan a saját történetük, sokszor követni lehet általuk a család históriáját is. Szepessy János utódaiból a 18. század második felétől bárói ág lesz, ugyanis fia, Szepessy László áttér a katolikus vallásra, 1752-ben az ősi Négyes falura nádori donációt szerez, 1755-ben királyi tanácsos, majd 1775-ban Mária Terézia báróságra emeli.

71 Az új bárónak azonban a Szepessyek egyetlen címerállatot hordozó, egyszerű, elegáns címere már nem felelt meg, s az új nemesi jelvény a nemesi heraldika késői korszaka és a barokk ízlés- és eszmevilágát tükröző, a rangemelkedést hangsúlyozó zsúfolt, négyeit pajzsú, három sisakcímert és címertartókat tartalmazó bárói címer lett, ahol az unikornis változatlan formában csak a középső sisakcímeren maradt meg, míg a pajzscímeren kék mezőben két teljes, egymással szemben ágaskodó fehér egyszarvú a szívpajzson jelenik meg (31. ábra). Az a heraldikában oly népszerű, s a nemesi közvélemény által igen ismert és elismert címerállat, amely a Szepessyeket több évszázadig szolgálta, már a szívpajzsban sem volt elegendő önmagában az új báróknak. Az Avasi református templomban azonban a Szepessy család mindkét ágát az ősi egyszarvú képviselte. A gyászszertartás a polgári korszakban is megmaradt a család nemességének reprezentációjaként, de a vitézi temetések kelléke, a hadilobogót imitáló halotti zászló egyre inkább kiszorult a gyakorlatból, s csak a halotti címerek felvonultatásának hagyománya őrződött meg. 1894-ben a Miskolc melletti Alsózsolcán báró Vay Miklósnak a családi sírboltban emelt ravatalán még odahelyezték a koporsó fölé és elé a festett halotti címereket (32. kép), de a halotti zászlók ekkorra már az ősi temetések és az ősök temetésének emlékeivé halványultak. 68 Biedermann, H., 1996. 91. 69 Malczovich L., 1888. 171-173. 70 BmUXIII-14. XLIII/14. és XLIII/23 71 Nagyi., 1863. X. köt. 674. 219