A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

GYULAI Éva: Négyesi Szepessy János (†1746) és Zsigmond (†1768) halotti zászlaja a Herman Ottó Múzeum Történeti Gyűjteményében

így tűnik el a kora újkorban a művészeti ábrázolásokból, és kap egyre nagyobb teret a heraldikában.

56 Középkori heraldikai alkalmazása éppen Krisztus-szimbólum jellege miatt számíthatott káromlásnak.

57 A nyugati heraldikában címerpajzsban ritkán szerepel, gyakrabban sisakdísz, de címertartóként is ismert, így Nagy-Britannia állami címerében is. A magyarországi címereken már a 15. században feltűnik az egyszarvú, a Kornisok alluzív címerét - amelyen a pajzsra ágaskodó egyszarvút helyeztek, sisakcímere pedig ugyancsak egy növekvő egyszarvú -, a családi hagyomány szerint még Zsigmond király adományozta.

58 Bizonyosan 1430-ban kapta azonban a Perneszi család Alberttől címereslevelét, amelyben koronából ágaskodó növekvő egyszarvú a címerállat mind a pajzsban, mind a sisakon.

59 A Petneházy család I. Mátyástól nyert címeradományában (1462) szintén ágaskodó, arannyal fegyverzett fehér egyszarvú van kék mezőben, sisak és takarók nélkül, a korszak kedvelt heraldikai elemével, címertartó angyallal (22. kép).

60 Ugyancsak koronából kinövő egyszarvú van Budi Mihály, 1536 körül munkácsi kapitány, címerén is, amely a munkácsi templom ablakán maradt fent (23. kép).

61 Az egyszarvú középkori heraldikai alkalmazásának legismertebb magyarországi képviselője a Szapolyai címer. Szapolyai István nádor pecsétjén már 1495-ben egyszarvú látható, de ismertebb a négyeit pajzs 1. és 4. mezejében egyszarvúval, 2. és 3. mezejében farkassal, ez utóbbit gyakran használják pecsétcímerként, így talán ősibb jelvénye a Szapolyai családnak.

62 A négyeit pajzsú Szapolyai címeren sisakcímerként is egyszarvú szerepel a markusfalvi templom fából készült epitáfiumcímerén.

63 Az egyszarvú önmagában szerepel Szapolyai István nádor 1499-ből való síremlékén a szepeshelyi Szapolyai-kápolnában, a halott domborműves alakjának kezében tartott zászlón. A fecskefarkas, indás-virágos hímzést vagy a selyemdamaszt mustráját mutató zászlóra (vagy elé) kör alakú keretben ágaskodó egyszarvút tettek, míg a halott lábainál jobbról a négyeit pajzsú, balról az ágaskodó növekvő farkast viselő pajzscímert helyezték (24. kép). Bár a zászlón nem pajzsra helyezték az egyszarvút, egyértelmű címer jellege, s ezzel a jelvénnyel a zászlót is címeres hadi lobogóvá változtatták, amelynek talán a temetési szertartáson is szerepe volt. Hogy a síremlékre a zászló a címerállattal került rá, netalán a halotti zászlók egyik korai ábrázolásának is tekinthetjük? Középkori címeradomány a pozsonyi tizedszedő Földesy János és fivére Máté címereslevele is 1515-ből, amely Zsigmond király eredeti címeradományát erősítette meg. A balharánt osztott pajzsban ágaskodó egyszarvú és a mező váltakozva kék és ezüst színű (unicornem in clipeo cum campo per obliquum a dextro latere flaveo sive lazureo et a sinistro argenteo coloribus diviso) (25. kép). '

4 A heraldikai unikornis hazai históriájában külön fejezet illeti meg Oláh Miklós címerét. A magyarországi reneszánsz miniatúrafestészetben is számon tartott címereslevelet 1548-ban nyerte el, melynek címerállata kék harántpólyában ugró ezüst egyszarvú. A címeradományt Ferdinánd megerősíti 1558-ban, amikor a főpapot bárói 56 Réau, L., 1955.91. 57 Bedingfeld, H.-Gwynn-Jones, P., 1994. 58 Nagyi., 1863. V. köt. 358. 59 MOL Dl 13394. Nyúlásziné Straub É., 1987. 30. sz. 60 MOLD150532. Fejérpataky L., 1888., Nyúlásziné Straub É., 1987. 122-123. XXIV. tábla 61 LehoczkyT., 1884. 62 Csergheő G., 1887. 136. 63 SzinvayL., 1883.69. 64 MOL Dl 71824. Áldásy A., 1904-1942. 2. köt. 79. sz. Nyúlásziné Straub É., 1987. XXXIX. tábla 214