A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

GYULAI Éva: Négyesi Szepessy János (†1746) és Zsigmond (†1768) halotti zászlaja a Herman Ottó Múzeum Történeti Gyűjteményében

lovagoló, aranyos zászlót vivő harcosnál azonban semmi sem utalt a gyászra. Ez a finom eltérés az alteregók között megosztott feladatot jelezte. Az egyik lovas a saját halálát bejelentő főúr képét adta, míg a másik az elhunyt élő aspektusát idézte meg, a halál fenyegetése nélkül. Az alteregók zászlóival folytatott rítus a ceremónia során még inkább hangsúlyozta ezt a különbséget. A fekete zászlót később meghajtották, s összerontva a sírba vetették, az aranyos zászlót azonban mindig megemelve tartották, s nem küldték az enyészet útjára, hanem »az templomban nyelinél fogva felfüggesztettekig (Szabó Péter)

40 Apor Péter így írja le a halott feje mögé állított aranyas vagy ezüstös páncélba öltözött vitéz zászlaját: „nagy aranyas zászló, kinek egyfelől az megholtnak czímere, más felől valami szép epitaphium" 4X A vezekényi csatában elesett Esterházy László temetési zászlaját az ezredévi kiállításon is bemutatták. A virágokkal szőtt vörös damasztselyem fecskefarkas zászló szélét arany sujtás díszíti, egyik oldalán festett (!) arany babérkoszorúban az Esterházyak festett címere, fölötte a halott latin nyelvű epitaphiuma. A másik oldalán nagy arannyal nyomott kereszt töviskoszorúval, a kereszt tövénél Krisztus és az őt sirató fájdalmas Szűz Mária képe (17. kép).

42 Az Esterházy-zászlókon a címer és felirat egy oldalra került, a zászló másik oldalán a keresztre feszített Krisztus és a Mater Dolorosa ábrázolás a katolikus főurak (köztük a nádori méltóság várományosa) vallásának és gyászszertartásának szimbólumai. A borsodi nemesi családból származott bánfalvi Bárius Péter 1668-ból való temetési zászlaja fehér selyem, egyik oldalán a Bárius család festett címere, másik oldalon latin nyelvű vers.

43 Az arannyal ékes zászló - az egyszerű, sírba szánt feketével ellentétben - a halott földi rangját, érdemeit volt hivatva a nemesi jelvény és a felirat közvetítésével a gyászszertartás résztvevőinek közvetíteni, majd azon túl az utókornak is megőrizni a halott sírjának helyszínén. Erdélyben az almakeréki templomról Wesselényi jegyezte fel 1705ben: „több Apaffiaknak is vannak ott zászlói^

44 A petróci templomban még az 1960-as években is őrizték Petróczy László ("j" 1635) és Gábor (|1666) vörös selyem temetési zászlaját. A lángnyelvekkel borított zászló egyik oldalán a család címere, a másikon levélkoszorús keretben feszület, előtte az elhunytak térdelnek.

45 A templomban kifüggesztett halotti zászló funkciójában rokon az epitáfiumcímerrel, a halott templomi címerreprezentációjának másik kellékével, kiegészítheti, sőt helyettesítheti is azt. Gömör megye 19. század eleji monográfiája

46 említi, hogy a 17. században a csetneki (Gömör megye) evangélikus templomban több halotti címeremléket is elhelyeztek. Előbb osgyáni Bakos Gábor szendrői főkapitány 5 éves fiacskájának, az 1656-ban meghalt Bakos Mózesnek szenteltek egy zászlót (consecratum est vexillum), amelynek egyik oldalán vitéz (Herois) Bakos Gábor fiának epitáfiuma volt olvasható, a másik oldalán pedig 12 soros vers idézte fel a kisfiú szomorú sorsát, aki nem sokkal anyja után halt meg. Az 1666-ban a csetneki várban elhunyt vitéz apa emlékezetét ugyanitt, a templom falán a 19. század elején még két írásos tárgyi emlék (monumentum duplex) is őrizte, az egyik egy epitáfiumcímer (paries arma ejus et insignia ostentat) a vitézlő és bátor lelkű hős/vitéz (Generosissimus et Magnanimus Heros) halálának dátumával, a másik egy zászló (alterum vexillo inscriptum), 20 soros latin nyelvű verssel, 40 Uo. 73-74. 41 Idézi: Entz G.-Kovács A., 1995. 42. 42 Szendrei J., 1896. 3363. sz. (A zászló ábrázolása alatt tévesen: 3393. sz.) 43 Kalmár J., 1971.387. 44 Idézi: Entz G.-Kovács A., 1995. 42. 45 Kalmár J., 1971.386. 46 Bartholomaeides, L. 1806-1808. 210