A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

GYULAI Éva: Négyesi Szepessy János (†1746) és Zsigmond (†1768) halotti zászlaja a Herman Ottó Múzeum Történeti Gyűjteményében

Mátyás utódai valószínűleg azzal nyerték el a kiváltságot, hogy a város templomába temetkezhessenek, hogy a szendrői kapitánynak István nevű fiát 1739-ben a miskolci református egyház főgondnokának választották, majd 1767-ben bekövetkezett halálának napján fivére, Zsigmond örökölte ezt a tisztet, aki 1768. május 28-án halt meg, s ismét csak öccsére, Péterre (fi 773) hagyta a főgondnokságot.

31 Ritka, hogy egyetlen - még oly tekintélyes - családból egymás után három főkurátor kerüljön ki, mint a Szepessyéktől. A három magtalanul elhalt Szepessy fivér az egyház, a miskolci és pataki református iskolák, tanítók, ispotály bőkezű támogatásában is kitűnt, így egyházi tisztségük és anyagi áldozatuk egyaránt feljogosította őket, hogy templomukban sírhelyet nyerjenek. A református főkurátorok sírjait abban a kriptában lokalizálhatjuk, amelyet Megay Géza az 1941-es Avasi templomban végzett régészeti feltárásánál így nevezett meg: ,JI. számú sír. négyesi Szepessy Péter és családjának kriptája", mivel az egyik koporsó az ezüstözött szögekkel kivert felirata szerint a Szepessy Péteré volt: OBIfIJT. AÖ (?). Aetatis SUE LXXIII. / SP(ectab)ILIS AC: G(ene)R(osu)S D(ominus) PETRUS SZEPESI DE NÉGYES (meghalt életének 73. évében, tekintetes és nemzetes négyesi Szepesi Péter úr).

32 Mivel négyesi Szepessy Péter 1773. január 3-án halt meg,

33 a koporsó felirata születési évét is meghatározta: 1700, vagyis három évvel volt fiatalabb, mint az elsőszülött Zsigmond, aki 80 évet élt. Mindketten igen magas kort értek meg, amit szintén családi vonásnak tekinthetünk. Ezt a kriptát az 1941-es feltárásnál az Úr asztala alatt, a templom közepén, hatalmas homokkő fedlappal fedett földsír kibontása után találták meg egy újabb fedlap alatt, és három koporsót tartalmazott (8. kép). A Szepessy Péterét (fi 773) a koporsó megmaradt felirata azonosította, a másik koporsóba egy idősebb nőt helyeztek, a harmadik, megrongálódott fedelű koporsóba pedig a Szepessy Péter viseletéhez hasonló selyem halotti kabátban és selyempapucsban eltemetett idősebb férfit. Ez utóbbival Szepessy Zsigmondot (esetleg Péter másik fivérét, Istvánt) véljük azonosnak. A zászlók A Szepessy-sírokhoz az Avasi templomban másfél századig a sírjeleken túl fontos és unikális relikviák is tartoztak, a temetési zászlók. Közgyűjteménybe kerülésük előtt források szólnak arról, hogy a templomba kihelyezve szolgálták a kegyeletet, emlékezést és családi reprezentációt. Nagy Iván, a magyar nemes család monográfusa 1863-ban megjelent művében Szepessy Zsigmondot említve - proszopográfiai adatai mellett - temetési zászlajáról is megemlékezik: eltemettetett a miskolczi régi nagy templom közepén lévő sírboltba, ott a templomban látható gyászlobogója is, melynek jobb oldalán a család czímere, baloldalán pedig a boldogultnak neve, kora, rangja stb arany betűkkel olvasható."™ A család leszármazottja és genealógusa, Négyesi Szepessy Béla 1893-ban még mindkét zászlót látta a templomban: „Zsigmond... valószínűleg már életében nem kis érdemeket szerezhetett magának egyházával szemben, mivel czímeres zászlója, a II Jánosé mellett, az avasi öreg templomban mai napig őrzi emlékét... II. János... nem kis érdemeket szerezhetett ő a miskolczi ev. ref. egyház körül is, legalább erre vall azon czímeres zászló, mely az avasi öreg templomban emlékét az utókor előtt mai napig fenntartja. 31 Nagyi., 1863. X. köt. 676. 32 Megay G., 1970. 132. 33 SzendreiJ., 1886-1911. II. köt. 442. 34 Nagyi., 1863. X. köt. 676. 35 N. Szepessy B., 1893. 196. és 199. 202