A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

GYULAI Éva: Négyesi Szepessy János (†1746) és Zsigmond (†1768) halotti zászlaja a Herman Ottó Múzeum Történeti Gyűjteményében

megújítatá Négy esi Szepessy Menyhért, Sigmond, Ferencz, Sámuel, László, József, 1835. e.ben. Túloldalán a Szepessyek unikornisos címerével. 53.1553.2. Négy esi Szepessy János halotti zászlója fekete selyemhői, díszítése vörös-arany színekkel festett búzakalász szélzettel szegélyezett, felirata: Tek. Nemz. és Vit. Négyesi Szepessy János Úr T. Ne. Borsodmegye alipánya, megh. Szt. Mihály hava 7. napján 1746. észtben, túloldalán u(gyan)i(lyen) keretben a Szepesy család unikornisos címerével vörös-arany színekkel. Megjegyzés f=régi leltári számj: 6156, 16740. A leltárkönyvi bejegyzésekből kitűnik, a tárgyak újraleltározása során előbb csak az 1924-ben ajándékozott Szepessy János-féle zászlót vezették be a nyilvántartásba, majd utólag melléírták a másik tárgy adatait is, 2. alszámmal. Szepessy Zsigmond zászlajának régi leltári száma: R 16740 is azt igazolja, később, de még 1944 előtt lett múzeumi tárgy. A méretekkel, mint a tárgy igen fontos adataival a leltárt és leírást készítő szakember adós maradt, s csak Szepessy János zászlajának méreteit rekonstruálhatjuk restaurálása után: 129/136x185 cm. A proveniencia és leírás alapján a két tárgy minden kétséget kizáróan halotti zászló, s a feliraton szereplő elhunytak temetésével egyidőben került az Avasi református templomba, s onnan a Borsod-Miskolci Múzeum, majd jogutódja, a Herman Ottó Múzeum tulajdonába. A feliratok: 1746, 1768, illetve a megújítás dátuma: 1835 nemcsak egy borsodi nemesi család újkori történetének jó két emberöltőnyi időszakát, hanem a kamarai kezelésbe visszakerült (1755) mezőváros, Miskolc históriájának fontos háromnegyed századát is átölelik, amikor a város társadalmának majd egyharmadát nemes családok alkották, amelyek gazdasági és kulturális tevékenységükkel nem kis részben járultak hozzá, hogy Miskolc a 18. század, majd a reformkor jelentős centrumai közé emelkedett. A Szepessyek A Szepessyek a családi és történeti hagyomány szerint Buda 1541-es eleste után telepedtek le Borsod vármegyében. „A család a Debrecen mellett egykor virágzott Szepes faluból származott, s valamelyik tagja királyi szolgálatba szegődvén, Buda körül számos birtokokat szerzett. Mikor azután az ország fővárosa pogány kézre jutott, s vidékéről a nemesség elmenekült, a Szepessyek Eger várát választották lakóhelyül; ekkor szerezte meg Miklós és Mátyás a Tisza mellett fekvő Négyes falut, melytől azután nemesi előnevöket vették" - írja Borovszky Samu, Borsod megye monográfusa.

1 A család és Borsod megye újkori birtoktörténetének fontos forrása a 18. század elején, 1723 körül keletkezett birtokjogi és történeti feljegyzés,

2 melyet a helytörténeti irodalom mint ifj. Négyesi Szepessy Pál „Naplóját" tartja számon. Ebben a családi birtokösszeírás szerzője szerint a Szepessyek Eger viadala után kerültek Miskolcra, mégpedig a Meggyesalja utcára.' Itteni kúriájuk az egyik legnevezetesebb olyan nemesi udvarház lett Miskolcon, amely nem a város főutcáján, a Piacon feküdt. Miskolc történetébe azonban csak a 17. században írja be a református vallású család magát, ugyanis Szepessy Mátyás (fi 648), akinek tekintélyes birtokai vannak Dél-Borsodban, Abaújban, Miskolcon telepedik le. A vármegyénél szolgabírósággal kezdi, később állami tisztséget nyer, kamarai dikátor, adórovó lesz.

4 Feleségétől, Angyal Erzsébettől (ki később Kádas Mátyásné lesz) két fia szü1 Borovszky S., 1909.87-88. 2BmLtXIII-14.XLVIII/l. 3LeszihA., 1927. 119. 4 N. Szepessy B., 1893. 142. 194