A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

BAJÁK László: Címerek a gyászszertartásokon, halotti címerek a 19. századból

Zichy (IV.) István 1722-1769 Zichy (II.) Károly Zichy (III.) Ferenc Zichy (IV.) Károly Zichy (III.) Károly 3. felesége gr. Seilern (10. számú halotti címer) Crescentia, akinek 2. férje gr. Széchenyi Zichy Karolina István (6. sz. halotti (1818-1903) férje címer) gr. Károlyi György (11. sz. halotti címer) 2. Kamarásságának kelte nem ismert. 3. Wurzbach (60. köt. 10.) és Nagy Iván szerint 1785. X. 11-én született (XI. köt. 391.) és Czifferen (Pozsony vm.) halt meg (MNZS: I. köt. 281.). 11. NAGYKÁROLYI GRÓF KÁROLYI GYÖRGY (1802-1877) 70x50 cm nagyságú gyászkeretes papírlapon nyomtatott szöveg és festett címer. 1964-ben magántulajdonból vétel útján került a múzeum gyűjteményébe (Oklevélgyűjtemény ltsz. 4425.). A halotti címer felirata: Nagyméltóságú Nagykárolyi Gróf Károlyi György

1 meghalt 1877. November 9-én élte 75. évében A címer leírása: Tizenegy ágú grófi koronával fedett négyeit csücskös nagy pajzs arannyal szegélyezve, a 3. és a 4. mező közé ékelt 5. mezővel és ovális boglárpajzzsal. A boglárpajzsot egy farkát a szájában tartó ezüstkoronás zöld sárkány veszi körül. A kék pajzsmezőben három csúcsú természetes sziklán, bal lábán álló, kiterjesztett szárnyú karvaly jobb lábában vörös szívet tart. A nagypajzs 1., kék mezejében ágaskodó természetes színű szarvas van. A 2., ezüst mezőben egyfejű fekete sas, kiterjesztett szárnyakkal. A 3., kék mezőben ágaskodó kétfarkú arany oroszlán az első lábaiban egy ezüsttel és vörössel vágott zászló rúdját tartja. A 4., kék mezőben arany szárnyon aranykoronás angyalfő lebeg. Az 5., ezüst mezőben arany koronából kinövő feketével és vörössel vágott szárnyú aranykoronás szirén van. A pajzstartó egy-egy arany ágon álló fejét hátrafordító ágaskodó arany oroszlán egyik mancsával a pajzsot, másikkal egy-egy ezüsttel és vörössel illetve vörössel és ezüsttel vágott zászló rúdját tartja. JEGYZETEK 1. Károlyi György gróf Károlyi József (1768-1803) Szatmár vármegyi főispán és gróf WaldsteinWartenberg Erzsébet harmadik fia volt. A család 1609-ben kapott bárói és 1712-ben grófi címet. Állítólag azért, mert III. Károly, illetve a kancelláriája a Károlyi Sándornak 1711. VIII. l-jén írt levelében a bárót „supremus comes" (főispán) helyett tévedésből „comesnek" (grófnak) címezte, amire hivatkozva Károlyi Sándor valóban kérte és meg is kapta a rangemelést 1712. IV 5-én (Éble G.: 26-28., Nagy L: VI. köt. 98-111.). Károlyi György, miután 1820-ban jogi diplomát szerzett a pesti egyetemen, katonáskodott, ahonnét 1823-ban mint kapitány szerelt le. 1825-ben az MTA egyik első alapítója, 1830. XI. 17-től igazgatósági tagja, 1832. III. 10-től a 2. osztályának tiszteleti tagja. A Nemzeti Kaszinó egyik alapítója és igazgatósági tagja volt. 1830-ban Szatmár vm. országgyűlési követe, 1831. XI. 2-től Pest város választópolgára. 1839. III. 17.-1849. VII. 22-ig, illetve 1851ben és 1852-ben az OMGE elnöke, 1839. III. 24.(kinevezve)-1842.-ig Csongrád vm. főispánhelyettese, 1842. II. 22.(beiktatva)-1848. IV 21-ig Békés vm. főispánja, 1842. VI. 1-től Marosszabályozási királyi biztos, 1845-1848-ig a Szarvaskopózati Egylet, 1845. V 20.-1846. I-ig a Kőrösszabályozási Társaság, 1846. I. 20-tól a Csongrád-Szegedi Tiszaszabályozási Társulat, 1846. I. 26-tól 1849-ig a Tiszavölgyi Társulat elnöke, valamint több vármegye táblabírája és Nagykároly postamestere volt. 1848. IV. 21-től 1849. VI. 8-ig, illetve 1861-ben, 1865-ben és 1867-68 között Szatmár vm. főispánja. 1848-49-ben nemzetőr, illetve 1848. X. 12-től a pesti 3. nemzetőr zászlóalj parancsnoka őrnagyi rangban. Az Életrajzi Lexikon téves közlése szerint 1847185