A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)
BAJÁK László: Címerek a gyászszertartásokon, halotti címerek a 19. századból
ES STATUS MINISTER, TEKENTETES NEMES FEJÉR VARMEGYE FŐ-ISPÁNJA, ÉS A' PESTI KIRÁLYI MAGYAR FŐ OSKOLA ELÖLÜLŐJE 7 Ő EXCZELLENTZIÁJA, MEGHALT VÁL MEZŐ VÁROSÁBAN 1825dUci SZENT IVÁN HAVÁNAK 8 dik NAPJÁN, /idifor:e r 7 r rcTvTr\TrrÓDT3XT 8 ELETÉNEK 84 U,K ESZTENDEJEBEN. A címer leírása: Arannyal szegett csücskös pajzson ezüst mezőben zöld téren kék ruhás, ezüst kötényes, arany derekú, fehér inges hajadon kinyújtott jobb kezében három természetes piros rózsaszálat, bal kezében zöld pálmaágat tart. A pajzsot, amelyen lombkorona fekszik, a Szent István Rend aranylánca fogja körül. JEGYZETEK A halotti címer egy másik példánya az O. SZ. K. Plakát- és Kisnyomtatvány Tárában c. 158. leltári számon található. A halotti címeren kerek bélyegző fekete lenyomata látszik. Körirata feloldva: Reg(iae) Scient(iarum) Universit(as) Hungaricae Biblioth(eca). A pecsétkép az egyetem címere: vágott pajzs fölső mezejében hármas halmon kettős kereszt, amelynek két oldalán M(aria) T(erézia) betűk. Az alsó mezőben pajzstalp fölött könyökben hajlított kar könyvet tart. A pajzson a Szent Korona fekszik. Az Ürményi (Ilmér) ősi nemesi család, amely a nevét és az előnevét a Nyitra vm.-i Ürmény (IImér) településről vette. Ürményi József Ürményi István kancelláriai hivatalnok és Motesiczky Borbála harmadik fiaként 1766-ban királyi ügyész, 1769-ben ítélőmester, 1773-ban udvari kamarai, 1774-ben magyar kancellári tanácsos, 1780. VI. 19-től 1782-ig Pest vármegye adminisztrátora, 1782. III. 1-től 1785-ig Bihar vármegye főispánja, 1785. III. 18-tól 1790. III. 18-ig a Pozsony, Nyitra, Trencsén, Bars vármegyék területét magában foglaló nyitrai kerület főispánja (comissarius), 1795. júliusig királyi személynök, 1790. II. 12-től Pest vármegye főispánja, 1790. III. 19-től Bács vármegye adminisztrátora, 1801-től 1806. IX. 6-ig Galícia kormányzója, 1802. IV 4-től haláláig Fejér vármegye főispánja, 1806. IX. 6-tól 1825. I.-ig országbíró volt. {Kazinczy Ferenc: Ürményi József. Felső Magyarországi Minerva 1826/2. 643-48., Nagy I.: XI. köt. 429^30., Szinnyey J.: XIV köt. 693-695.) Főispáni tisztségeit pontatlanul közli: Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főispánjai 1526-1848. Bp. 1994. A rend lovagkeresztjét 1775-ben Mária Teréziától, az esztergomi érsekség területéről leválasztandó új püspökségek szervezése körül kifejtett tevékenységéért, a középkeresztet, mint személynök 1790. II. 18-án II. Lipóttól, a nagykeresztet pedig országbíróként 1808. I. 24-én I. Ferenctől kapta. (Névjegyzék: 19. [174. szám], 31. [252. szám], 39. [334. szám].) 1785-ben, mint a nyitrai kerület királyi comissariusa lett valóságos belső titkos tanácsos. A kamarásságának kelte ismeretlen. (Uo., mint a 3. jegyzet.) 1825 januárjában államminiszteri címmel és kegydíjjal vonult nyugállományba 59 évi hivatali szolgálat után. (Uo.) 1777-ben a Ratio Educationis egyik szerzője, 1791-ben az országgyűlés tanügyi rendszeres bizottságának, 1806-ban pedig az egyetemnek lett elnöke. (A magyar nevelés története. Szerk.: Horváth Márton Bp. 1988. I. köt. 149., 216., 223.) 1741. XII. 6-án született és 1825. VI. 8-án halt meg. 1825. VI. 13-án Válón az általa építtetett templomban temették el. Agárd és Vál településekre (Fejér vm.) 1775. XII. 15-én Mária Teréziától kapott adománylevelet. (Uo. mint a 3. jegyzet.) A halotti címer ábrázolása a rendjel feliratait nem jelzi. 3. KISFALUDI KISFALUDY KÁROLY (1788-1830) 81,5x57 cm nagyságú papírlapon nyomtatott szöveg és festett címer, a kiszögezés nyomaival. A pozsonyi Lanfranconi gyűjteményből került a Magyar Nemzeti Galériába, majd onnét 1989. X. 2-án a múzeum tulajdonába. (Nyomtatványgyűjtemény ltsz. 94.34. A halotti címer felirata: KISFALUDI KISFALUDY KÁROLY született február 6-án 1788, meghalt november 21-én 1830. 2 177
