A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

BAJÁK László: Címerek a gyászszertartásokon, halotti címerek a 19. századból

7. kép. Fali síremlékek és epitáfiumcímerek a pozsonyi dómban. Franz Alt akvarelljének részlete legzetes az arany betűs, száraz faágat mintázó kerettel ellátott felirat, a porc- és akantuszdíszes barokk ráma alkalmazása, a címertartó, a halottat sirató és a végítélet harsonáit fújó angyalok szerepeltetése. A katonáknál megjelennek a trófeumok is. Az epitáfiumok sarkait rendszerint rozetták, vagy más virágok ábrázolása tölti ki. Az epitáfiumcímer, mint a világi dicsőség jelzése, gyakran magához vonzotta a temetési menetben vitt halotti fegyvereket, amelyeket ilyenkor vagy a címerre, vagy mellé a templom falára függesztettek. Az epitáfiumcímerek funkciójában osztoztak a rangosabb halottak, illetve a jelesebb vitézek zászlói is. Az eredetileg talán valóságos jelvények utóbb az alkalomra készíttetett temetési kellékekké váltak. A címeres pajzs, és a vele többnyire azonos ábrázolást hordozó zászló már a 15. századi világi főurakat ábrázoló alakos sírköveken is együtt szerepelnek, bár itt még elsősorban (pl. a püspökök pásztorbotjához hasonló) méltóságjelvényként (vö. zászlósurak) foghatók fel. Hans Seybold pfalzi követ közlése szerint Dengelegi Pongrác János erdélyi vajda 1476. évi temetésén címeres lobogóját megszaggatták és a koporsója elé vetették.

10 Lehetséges azonban, hogy a vajda másik zászlaja éppúgy a budai templom falára került, mint Mátyásnál, akiről tudjuk, hogy temetési zászlai a sírja fölött függtek Székesfehérváron.

11 Báthori Kristóf erdélyi vajda 1583. II. 13-i temetésén két alteregóként szereplő lovas 10 Közli: Borsa Béla: Reneszánsz kori ünnepségek Budán. In: Tanulmányok Budapest múltjából. 1943. 50., illetve Zolnay László: Ünnep és hétköznap a középkori Budán. Bp. 1975. 119-120. 11 Balogh J. i. m. 403. Michel Ebenheim pl. 1490-ben így ír: „...ober dem grab do hieng des kőnigs baner darán Ungerland was gemölt". 169