A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

PUSZTAI Tamás: Késő középkori épületek Muhiból – a periféria –

hol helyezhetjük el Muhi mezővárost a középkori településstruktúrában.

38 Az 1996. év során a főutca mentén több, késő középkori kút is előkerült.

39 A kutakban talált 16. századi kerámiatárgyak egy része díszítésüket, megformálásukat tekintve a település leletanyagához viszonyítva „díszedényeknek", pontosabban díszes asztali edénynek számít.

40 Mivel a háztartás tárgyai közül javarészt csak a kerámia- valamint a fémeszközök maradtak ránk, a feltárások alapján nem vizsgálhatjuk mindenre kiterjedően, hogy a polgárok milyen tárgyakkal elégítették ki luxusigényüket. A kerámialeletek alapján azonban azt mondhatjuk, a periférián semmiféle díszedénynek tartható töredék nem került elő még az épületeken kívüli területen sem. A főutca feltárt szakaszán - amennyiben díszedénynek tekintjük a kutakban talált, festett kancsókat - a díszedények nem a távolsági, hanem a regionális kereskedelem (vagy helyi készítés) eredményeként kerültek a területre, addig a Leszih Andor-féle feltárások díszedényei között néhány külföldi származású díszedény mellett a kutakban találtakkal megegyező (vagy annál alacsonyabb) színvonalon készült tárgyak szerepelnek.

41 Hetivásárokról Muhi mezőváros területén a 15. század elejétől van tudomásunk. Ekkor a vásárokat csütörtöki napokon tartották.

42 Országos vásárait a 16. századból ismerjük. Ezen országos vásárok melléktermékeként azonban nem áramolhatott nagytömegű külföldi kerámia Műhiba. A település „luxusigényeit" is elsősorban a regionális kereskedelem során elégíthette ki. A mezővárosok életében az országos sokadalmakkal szemben a hetivásárok fontosságát a történeti kutatás már hangsúlyozta.

43 További vizsgálatokat igényel természetesen, hogy a régészeti leletanyagban hogyan jelentkeznek a mezőváros és közvetlen környezetének kapcsolatai.

44 Az talán valamelyest kijelöli Muhi helyét mezővárosaink között, hogy habár következtethetünk - az épületek minőségében, telkenkénti elhelyezkedésükben és a régészeti anyagban megnyilvánuló - valamiféle belső társadalmi differenciálódás megindulására, de ez a folyamat annyira nem lehetett erős, vagy a mezővárosi lakosságnak nem volt meg az az anyagi ereje, ami ezzel párhuzamosan létrehozta volna a differenciálódás tüneteit kezelendő intézményeket. Azok között a kritériumok között, melyek számbavételével elkülöníthetjük egymástól a különböző jogállású és gazdasági erejű mezővárosainkat, szerepel a nyomorultakról, öregekről, betegekről gondoskodó ispotály léte is. Műhibán még nincs adat ennek létezéséről. Fügedi Erik szerint „nyilvánvalóan nem volt szükség ispotályra azokban a mezővárosokban, amelyek társadalmi szerkezetükben megmaradtak a falu színvonalán." Az ilyen helységekben akkor sem volt rá szükség, ha a va38 Kérdés, a külföldi kerámia jelenléte mire utal, mennyiben határozza meg a távolsági kereskedelmi kapcsolatok valódi irányát vagy intenzitását. Lánckereskedelem esetén valódi külföldi kapcsolatokról nem is beszélhetünk, ekkor már csak a gazdasági erő, valamint a kor ízlésének jelzője az ilyen típusú leletek megléte illetve mennyisége. (A középkori Szer mezőváros esetében a külföldi származású kerámia szintén elenyésző arányú volt a helyi produktumokhoz képest Vályi 1995, 265.). 39 Grynaeus 1997; Laszlovszky-Pusztai-Tomka 1997, 146, 148. kép 40 Laszlovszky-Puszlai-Tomka 1997, 197; 4., 5., 8. kép 198; 12. kép 199; 7. kép 41 Ennél az összehasonlításnál csak a bemutatott három épület korszakát vettük figyelembe. A 16. század második felétől megváltozik a helyzet, ugyanis a települést övező, külső „gazdasági" (?) {Pusztai 1996, 45) övezet épületeiben már valódi díszedények, fúggesztőfüles tálak is találhatók. 42 Kubinyi 1996, 424 idézi Wenzel 1873, 55. oldalt; Bessenyei 1977, 208. 43 A történeti kutatásnak ezt a megállapítását az észak-magyarországi mezővárosok kapcsán szintén kiemeli Valter 1991, 195, 3. jegyzet. 44 A gazdasági kapcsolatokra utaló „díszedények" - díszes használati edények - példájának értékét természetesen alapvetően meghatározná az, ha a további kutatás során eldönthető lenne, hogy a hivatkozott tárgyak Muhin kívül vagy Műhibán készültek. 16