A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

BENCSIK János: Tokaj, a kiváltságolt kamarai mezőváros és Hegyalja avagy Tokaj-Hegyalja

TOKAJ, A KIVÁLTSÁGOLT KAMARAI MEZŐVÁROS ÉS HEGYALJA AVAGY TOKAJ-HEGYALJA BENCSIK JÁNOS Fél évszázada még a városháza tanácskozótermét díszítette az az olajfestmény, melynek témája Tokaj tájképként ábrázolt címerrajza} Az alkotást egy helybeli autodidakta festő, feltehetően a századfordulón festette. A képet félkörben felirat fogja körül: KIVÁLTSÁGOS TISZA-TOKAJ VÁROS CÍMERE 1707-ből. Témája pedig Tokaj címerének biblikus értelmezése, jelesül Mózes vizet fakaszt abból a sziklából, melynek tetején „kereszten függő kígyó" látható.

2 Tokaj geográfiai helyzeténél, ebből eredően gazdasági szerepkörénél fogva fontos település, a hazai városalakulatok második vonulatához, a mezővárosok (oppidum) köréhez tartozott.

3 Az 1476 óta a mezővárosok között számon tartott Tokaj valószínű, hogy akkori földesurainak, a Szapolyaiakmk köszönhette közjogi felemelkedését.

4 Az Árpádok és utódaik alatt (és később is folyamatosan) fontos tiszai átkelőhely (Korév)

5 volta, majd sóforgalmazó, sóelosztó szerepköre, a török hódoltság korában királyi vára révén hadászati jelentősége tette mind fontosabbá településünket. Diósgyőrtokaji váruradalom tengelyében fontos gazdasági, igazgatási, sőt katonai szervezőerőt képviselt. Az előzőekhez társult, ezeket erősítette fel a hegyaljai szőlőkultúra mind határozottabban érvényesülő gazdasági-társadalmi hatása.

6 Tokaj előnyös helyzeténél fogva vonzotta a korban szokásos, különböző szerepköröket. Különösen a 16. század elejétől, amikor a külső és belső katonai események okán a változásokat tekinthetjük állandónak. Innen, hogy különböző okok együtthatása folytán privilégiumokhoz (kiváltságokhoz), libertásokhoz (szabadalmakhoz) jutott Tokaj. Tény azonban, hogy az alaphelyzet településünk esetében (is) a mezóvárosi közjogi státusz volt. Mit jelentett általában a mezővárosi jogállás, melyhez viszonyítva kiváltságokhoz, különböző szabadalmakhoz jutott Tokaj?

7 A történettudomány számos alkalommal foglalkozott a mezóváros gondos körülhatárolásával, különösen, ha el kellett különíteni a mezővárost a királyi várostól (civitas). A kutatás mai álláspontja szerint azt hangsúlyozhatjuk, hogy a mezővárosi 1 Az említett olajkép a Tokaji Múzeum tulajdonában van. Közölve: Bencsik János: A város pecsétrajza, a város címere. In: Bencsik János-Orosz István (szerk.): Tokaj, várostörténeti tanulmányok. Tokaj, 1995. II. 127. Egy hasonló festett címerkép van a „Hétszőlő" RT. dísztermében is. 2 Bencsik János-Orosz. István (szerk.): Tokaj II. 117-123. Továbbiakban: Tokaj I—

II. 3 Orosz István: A mezővárosi fejlődés történeti szakaszai Magyarországon. In: Orosz István: Hagyományok és megújulás. Debrecen, 1995. 3-15. 4 Papp Klára: Tokaj birtokosai és a birtoklás története a mohácsi vésztől a Rákóczi szabadságharcig. In: Tokaj, I—II. 5 Németh Péter: Királyok, ispánok, jobbágyok. Ujváry Zoltán (szerk.): Folklór és etnográfia, 48. 7382. 6 Balassa Iván: Tokaj-Hegyalj a szőleje és bora, Tokaj, 1991. 7 Orosz István: A hegyaljai mezővárosok társadalma a XVII. században. In: Orosz I, i. m. 34. 153