A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

RÉMIÁS Tibor: Miskolc mezőváros 18. századi lakóinak jogi státusa és rétegződése (a Miskolc monográfia vonatkozó fejezetének tervezete)

sen, későbbi összeírások arányaival igyekszünk bizonyítani a megadott viszonyszámok valósághoz közeli voltát. A továbbiakban pedig megvizsgáljuk, hogy az 1780-as évek­ben milyen egyházi szervezeti struktúrában helyezkedtek el a miskolci felekezetek tag­intézményei. A miskolci római katolikusok az Egri Püspökség Miskolci Esperességéhez tartoz­tak. A miskolci anyaegyház fíliái voltak ekkor: a felsőzsolcai, a jenkei és a szirmai egy­ház. Városunk görög katolikus lakossága a Munkácsi Püspökség Borsodi Esperességé­hez tartozott. A görög katolikusok kis lélekszáma miatt, ekkor még nem volt anyaegyházuk Miskolcon. Mater eklézsiájuk Görömbölyön volt, akihez fíliaként Mis­kolc mellett ott volt még Csaba, Diósgyőr, Kisgyőr, Mályi, Sály és Szirma görög katoli­kus hívő népe. A hasonló lélekszámú, de gazdasági erejénél fogva jelentősebb görögke­letieknek mater egyházuk volt Miskolcon. Eklézsiájuk a Karlócai Püspökség Karlócai Esperességéhez kapcsolódott. Miskolc fíliái voltak: Csat, Ónod, Sajószentpéter, Tisza­keszi, ahol mindössze négy-öt hívő tartozott hozzájuk. A miskolci reformátusok mater egyháza a Tiszáninneni Egyházkerület Alsóborso­di Egyházmegyéjéhez tartozott. Ugyanakkor a miskolci evangélikusok anyaegyháza közvetlen kapcsolatban állt a Tiszáninneni és Tiszántúli Egyházkerület Hegyaljai Egy­házmegyéjével. Fíliái között találjuk Bábony, Csaba, Cserépfalu, Diósgyőr, Kacs, Kis­győr, Kistokaj, Mezőkeresztes, Nagymihály, Nemesbikk, Noszvaj, Novaj, Nyék, Sály, Tibolddaróc, Vatta és Zsérc egyházait. A miskolci izraelitákról ilyen tekintetben nincs adatunk. 72 Annak ellenére, hogy a reformátusok és az evangélikusok pontos lélekszámát az 1786. évi adatsorban megadni nem tudtuk, most a pontosítás és a hiány betöltése érde­kében egy másik, 12 évvel későbbi helyi összeíráshoz fordulunk segítségért. Miskolc város 1798. évi conscriptioja, 73 amellett, hogy családonkénti kimutatásban ismerhetjük meg a város lakosságát, kéményeinek, pincéinek számát, a lakosság felekezeti megosz­lását is közli velünk. A felekezeti adatok elhelyezése és viszonyítása érdekében ismer­kedjünk meg a kimutatás más részleteivel is. Ennek alapján 1798-ban Miskolcon 3562 ház, 3019 kémény, 1472 pince volt, melyet 3423 miskolci család használt vagy birto­kolt. Ha a városban lakó 3423 családot tekintjük 100%-nak, akkor az 1084 nemesi csa­lád Miskolc társadalmának 31,67%-át jelentette, ami közel azonos a már korábban ki­mutatott kémény és pince összeírások arányszámával. Ebből adódóan a contribuens miskolci családok 2339-es adata a lakosság 68,33%-át tette ki. Az összeírás összegzésé­ben fény derül a családok felekezeti megoszlására is. Ennek alapján a század vége felé Miskolc lakosságának 21,18%-a (725 család) római katolikus, 64,68%-a (2214 család) református, 7,92%-a (271 család) evangélikus felekezetű, 1,43%-a (49 család) görög ka­tolikus vagy ahogy a forrásban szerepel, oroszok, 2,51%-a (86 család) görögkeleti ill. görögök és 2,28%-a (78 család) izraeliták, a forrás szerint zsidók voltak. Ez a számsor lehetővé tette számunkra, hogy ne csak lélekszámban, hanem családokban gondolkodva is fel tudjuk bontani Miskolc társadalmát felekezetekre. Központi táblázatunkban a következő idősík 1814 és 1816, amikor statisztikai ki­mutatás készült a városi lakosság felekezeteiről. Ehhez forrásként Debreczenyi Bárány Péter Borsod megyében elvégzett és közzétett statisztikáját használtuk fel. 0 a Munká­csi Püspökség 1814. évi és az Egri Érsekség 1816. évi schematizmusából nyerte a fele­kezeti adatokat. Eredményének helyességét bizonyítva, más évekből is vegyünk ki ada­72 BarsiJ., 1991.49., 131., 137., 141., 143., 147., 150. 73 Bm. L. I. 52. vagy HOM HTD 74.423.150. vagy 75.53.52. 127

Next

/
Thumbnails
Contents