A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. (1997)

PUSZTAI Tamás: Késő középkori épületek Muhiból – a periféria –

'»— *' -t &"*5*a 2. £ep. yá 25-os' JZ. épületből előkerült kés jxjn Az épület használata után betöltődött s

552 agyagrétegből: - mintegy negyven darab szürke vagy vörös színű, homokkal soványított, gyorskorongon készült, jól égetett fazék kihajló, duzzadt legömbölyített pereme, valamint hornyolt váll- és oldaltöredéke (14. kép 10; 13. kép 1; 3; 7; 8.), - négy darab fehér színű, jól iszapolt, gyorskorongon készült, jól égetett vékony falú, pohár (ún. tojás héj áru) töredéke (13. kép 2; 4; 5), - valamint két darab szürke színű, gyorskorongon készült, redukált égetésű, fényezett felületű korsó töredéke került elő. A fehér anyagú, vékony falú, határozott talpkarimával készült talpas poharak a 15. században terjednek el.

22 A betöltés idejét azonban az itt előkerült leletek közül a legkésőbbi, a redukált égetésű, fényezett felületű korsótöredékek határozzák meg. Magyarországon ez idáig a legkorábbinak meghatározott, ilyen technológiával készült edényt a belőle előkerült pénzlelet az 1530-as évekre keltezi.

23 Az s

552 betöltésbe ásott gödrökbe, jórészt az általuk vágott s

552 anyaga került vissza (14. kép 3; 6), valamint kettő, belül zöld mázas edény fenéktöredéke. Az s

552 betöltés valamint az említett, legkésőbbi gödrök anyagában a redukált égetésű valamint két mázas töredéken kívül nem kerültek elő írókás tálak vagy többszínmázas tálak, 16-17. századi vászonfazekak töredékei. Ez alapján az épület felhagyása még a 16. század elején következhetett be. Használatának kezdete a 15. század lehetett. 37-es számú épület: Négyzet alakú, csak a falat alkotó cölöpök számára ásott lyukak által jelzett épület (15. kép). 22 Holl 1963, 379, 77. kép 11-12. 23 Parádi 1963, 225. 11