A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

SZABADFALVI József: Joó Tibor műemléki kutatásai

JOÓ TIBOR MŰEMLÉKI KUTATÁSAI SZABADFALVI JÓZSEF Az 1970-es évek első felében a Megyei Műemléki Albizottságban ismerkedtem meg Joó Tiborral. Én akkortájt kerültem Miskolcra, ő pedig az említett bizottság titkára volt. Már akkor nagyon jó kapcsolatban volt az Országos Műemléki Felügyelőség minden rendű és rangú szakemberével, a megyei és városi építészeti hatóságokkal, s mindazon mérnök, régész és muzeológus szakemberekkel, akik valamiféle módon kapcsolatban voltak az építészet történetével és a műemléküggyel. Joó Tibor már akkor sem csak szervezője és - lehetőségek között - irányítója volt a megyei műemléki folyamatoknak, hanem tudója és kutatója is. Nemsokára, mint a Herman Ottó Múzeum kiadványainak a szerkesztője, rendszeresen találkoztam vele, hiszen, mint az írás végén található bibliográfia is tanúsítja, publikációinak kb. felét a múzeum két kiadványsorozatában adta közre. Az utóbbi két és fél-három évtizedben fellendült Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a műemléki kutatás. Letéteményesei elsősorban a Műemléki Felügyelőség és részben máshol dolgozó építészmérnökök, a feltáró régészek és részben történészek voltak. Talán Joó Tibor volt az egyetlen, aki máshonnét érkezett. Jogász volt, egy építészeti tervező vállalat nagy tekintélyű jogtanácsosa. E tevékenysége mellett, azt hiszem, autodidakta módon tanulta meg az építészet történetét s általában a tudományos kutatást. Ennek ellenére már elöljáróban meg kell állapítani, hogy Joó Tibor 1963 és 1993 között szám szerint jóval-jóval több műemléki témájú tanulmányt készített és publikált megyénk területéről, mint bármely más műemléki kutatótársa. E megemlékezés készítéséhez igyekeztem összegyűjteni teljes tudományos tevékenységét, ő maga nem vezette publikációinak jegyzékét, amennyiben valamit kifelejtettem, elnézést kérek a Stixen már áthajózott Joó Tibortól. Elsősorban helyi, tehát miskolci kiadványokban publikált, csupán a budapesti Műemlékvédelem hasábjain találkoztam írásaival. Az írás végén a bibliográfia közel harminc tanulmányát sorakoztatja elő. Első, szerzőtárssal írott, rövid publikációját a Borsodi Szemle 1963. évi egyik számában találtam az edelényi ötkerekű malomról. Ugyanitt adta közre 1964-ben már önálló és már terjedelmesebb írását Az alig ismert Szádvárról címmel. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményében is 1964-ben jelent meg első írása a tokaji pálos kolostorról. A Közleményekben jobbára 1972-től jelentek meg írásai: ez időszakban kezdett hozzá jobbára a megye kastélyainak kutatásához és feldolgozásához. 1972-ben a bánfalvai és a sátai, 1973-ban a füzérradványi kastélyról írt. A Herman Ottó Múzeum Évkönyvében 1975-ben adtuk közre Tolcsva műemlékei c. jó kétíves, szerzőtárssal írott tanulmányát. Ezt követte a következő években a szikszói templomról, majd a sajóládi pálos kolostorról írott munkája. A Műemlékvédelem hasábjain 1966-tól jelentek meg írásai. A bibliográfia tanúsága szerint jelent meg írása a Borsodi Történeti Évkönyvben és az Edelényről kiadott monográfiában. A Műemlékek Borsod-Abaúj-Zemplén c. összegzésben 718