A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

KOZMÁNÉ BÁNYI Judit: XVII. századi ólommázas kerámiatál restaurálása

4. kép. Az alapszínnel megfestett kiegészítés 5. kép. A restaurált tál (fotó: Kulcsár G.) (fotó: Kulcsár G.) jól terüljön a felületen. A rendelkezésemre álló festékek közül az akriltemperát választottam, mert tapasztalatom szerint ezzel az anyaggal az eredeti mázhoz hasonló felületet lehet elérni. Kikevertem az engob (nyersfehérre égett) színét, és szivacsdarab segítségével tamponáltam a már megszáradt matt felületre (4. kép). Több rétegben vittem fel a festéket mindaddig, amíg az eredetihez hasonló, itt-ott áttetsző mázhatást el nem értem. Ismét száradni hagytam a tálat, majd sűrűbb akrilfestékkel felfestettem a mintákat. Az eredeti darabokon is jól nyomon követhetők a díszítés egyes fázisai. A fazekas kontúrozással és a körbefutó írókás vonalakkal fejezte be a tál díszítését. Követve a díszítés folyamatát, én is a sötétbarna (fekete) színezést hagytam utoljára. Sűrű festékkel, a korongon forgatva a tálat megfestettem a peremen futó folytonos vonaldíszt, ügyelve, hogy pontosan illeszkedjenek az eredeti darabon látható vonalakhoz. Ezek biztos támpontot adtak a lendületes díszítés elérésére. A megfestett motívumok kontúrozását is így készítettem el. A tál restaurálása befejeződött, de a mázas kerámiára oly jellemző magas fény még hiányzott. Ezt akrilán lakk porlasztásával értem el. Mielőtt lefújtam volna a retusált kiegészítést, az eredeti felületet kitakartam ragasztószalag-darabokkal. A gipszkiegészítést levédtem CMC 5%-os oldatával. Erre azért volt szükség, mert előfordul, hogy az akrilán lakk a már megfestett retus színeit elmélyíti, esetenként a színek változását is előidézheti. A CMC izolálja a felületet, megakadályozza, hogy közvetlenül érintkezzen az akriltempera a lakkal. Miután megszáradt az izoláló anyag, több rétegben vontam be a kiegészített részeket akrilánnal. Ezzel az eljárással elértem az eredeti mázhoz hasonló fényt (5. kép). A restaurált tál, dokumentációjával együtt a Herman Ottó Múzeum Régészeti Gyűjteményébe kerül elhelyezésre. A tál elhelyezésénél ügyelni kell arra, hogy a kiegészített részek ne sérüljenek meg, tárolása állítva történjen, más tárgyaktól kellő távolságra. A tárgy szempontjából legoptimálisabb klimatikus körülmények: az 50-60%-os relatív páratartalom, a 20 °C állandó hőmérséklet és az UV-sugárzás elkerülése. 705