A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

SZEMÁN Attila: A legrégibb selmecbányai pecsét bányászszerszám-ábrázolásairól

szőr feltűnő éket és kalapácsot, a bányászat későbbi jelképét említi. A nyél nélküli bányászék(ek) máshol is előfordul(nak). így Gölnicbánya 1497-ből fennmaradt címerespecsétjén (15. kép).

28 A pajzs alsó részén egyenesen felállított bányászkalapács, fölötte középen az államcímerből kölcsönzött kettőskereszt, s ennek két oldalán egyegy heggyel lefelé átlósan elhelyezett, nyél nélküli bányászék látható. Az ékeken úgy tűnik a nyéllyukakat is ábrázolták, ezek tehát a nyélre is tűzhető, általánosan használt bányászékek, csak éppen nyél nélkül bemutatva. Hasonlóan e pecséthez, a már bemutatott csehországi bányász-síremléken is, a kalapács két oldalán egy-egy ha75. kép. Gölniczbánya pecsétjének 1497-ből sonló megfogalmazású, s egyértelműen a származó pecsétjének címerpajzsa szögletes nyéllyukat is feltüntető bányászék helyezkedik el (12. kép). A gölnicbányai pecsét persze nem teljesen ép, s ezért esetleg sérülés is lehet a nyéllyuknak tűnő bemélyedés. A csehországi sírkő azonban nagyon is megalapozottá teszi vélekedésemet. Meg kell jegyeznem azt is, hogy a XV. században a bányászati jelképek ily módon történő megformálása már archaikusnak tekinthető. Megnyugtató számomra, hogy a neves szlovákiai bányászattörténeti kutató, Jozef Gindl egy munkájában - melyet csak nemrég sikerült megszereznem - a saját felfogásommal egyező vélekedést találtam.

29 Ez persze nem jelenti, hogy a szlovákiai irodalomban nem fordultak elő tévedések. Mikor Selmecbánya 1959 után visszatért a legrégibb pecsétjén ábrázolt legrégibb címeréhez, abban a Nóvák által közölt, nem minden ponton hibátlan címert követték. Sokáig ennek a rajzát használta a Szlovák Bányászati Múzeum évkönyve, a Zborník Slovenského Bánskéhoz Múzea c. kiadvány címlapja is. Ennél egyes alkalmi ábrázolásokon pedig még nagyobb heraldikai hibákat is tapasztalhatunk. A várat elválasztva a pajzs oldalától „lebegővé" tették, ami semmiképp sem megfelelő, hiszen az eredeti pecséten nem lebeg a vár, s ez a magyar heraldikára soha nem is volt jellemző. A csákányt talán a szimmetria kedvéért megfordították, az éket pedig a valósággal ellentétben nyelesen ábrázolták (16. kép).

30 Ez persze nem a heraldikai szakemberek álláspontja Szlovákiában sem, hanem feltehetően egy hozzá nem értő grafikus munkája. Dicséretes azonban, hogy a Zborník legutolsó, XVI. kötetének (1993) címlapján már a címer javított, helyes változatát közölték. További kérdés a színeké. Az eredeti pecséten, mint az e korai időszakra jellemző, semmi sem árulja el, milyen színeket használtak az egyes elemeknél. Minthogy azonban ismét Selmecbánya város címerévé emelték ezt a régebbi változatot, természetesen színesben kellett bemutatni. A választott színek és a címerrajz alapjában véve megfelelőek (5. kép), minden kritikai szándék nélkül, heraldikai alapon azonban tennék néhány 28 OL Dl. 20617 Darvasy i.m. 21. kép 29 Gindl, Jozef: Vyvqj erbu mesta Banskej Stiavnice Spravodaj Banska Stiavnica 4/1979. 9-12. A Szlovák Bányászati Múzeumnak köszönöm, hogy megküldte ezt a cikket számomra. 30 Kriz, Jozef. Bibliográfia k casopisom. Földtani Közlöny a Berg- und hüttenmánnisches Jahrbuch Banskej Stiavnici, 1971. A kiadvány hátlapján. 597