A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

SZEMÁN Attila: A legrégibb selmecbányai pecsét bányászszerszám-ábrázolásairól

13. kép. Agricola 69. sz. ábrája történő meghatározását a leghatározottabban tagadom.

26 A heraldika szabályaiból kiindulva nem lehetetlen ugyan az önálló kis tar pajzs alkalmazása, sőt a mesteralakok szerepelhetnek címerképekkel együtt is egy pajzson. Ami azonban a magyar bányavárosi címereket illeti, a tarpajzs, mint mesteralak pusztán elméleti lehetőségként kezelhető. Erre vagy akárcsak hasonlóra ugyanis egyetlen példát sem találunk, szemben a bizonyított bányászkapával... Térjünk át a bányászékre és kalapácsra. A pajzson talán ezt a két szerszámot vitatták legtöbbet. Többen, Darvasy, Faller és Gavallér egy szerszámot látnak a pajzs alsó részében. Nóvák ugyan két párosan elhelyezett kalapácsról ír, de utána rögvest megjegyzi, hogy csak egy látszik világosan közülük. Tulajdonképpen tehát ő sem talárja egészen egyértelműnek a szerszámok meghatározását. A megvilágítástól függően bizonyos helyzetben valóban nehéz megítélni, milyen szerszámokról is van szó. A két szerszámvasat határoló bemélyedés mint egyenetlenség ugyanis későbbi sérülésként is értékelhető, ami egy ilyen korú viaszpecséten a lehető legjobb megtartás mellett is tapasztalható, így például jól láthatjuk a kaputorony baloldali lőrésének sarkából kiinduló és egészen a kapa felső pereméig húzódó felszínes karcolást. Néhány apró momentumot azért így is érdemes megfontolni. A szerszámvas felső része nem tökéletesen a kapu nyílása alatt helyezkedik el, hanem egy picit jobbra eltolódott. Azokból a megvilágítási helyzetekből is - ahol a két szerszámvas különállása nem tűnik egyértelműnek - kétségtelenül érzékelhető, hogy itt nem egy íves hajlásról van szó, mint azt Gavallér állítja, hanem egy szögletes törésről, s a pajzs csúcsába illeszkedő hegyű szerszámvas jobbra 26 E kijelentésénél Gavallér Zsámboki László elméletére hivatkozik, bár írásbeli művet nem tud megnevezni. Zsámboki László azonban érdeklődésemkor elhatárolta magát ettől a vélekedéstől. 595