A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

MAGYAR Zoltán: Abaúj-Torna megye Szent László-falképei

hogy az a hét északkeleti vármegye gyepűvédő székelyeinek László-hagyományaival is kapcsolatba hozható, ugyanis e terület Abák utáni új urai, a nádori méltóságot viselő Drugethek Vizsolyban tartották bírói széküket. 1330-ban Drugeth János Újvár, Gömör, Borsod, Zemplén, Ung, Bereg és Ugocsa megyéknek tartott itt gyűlést, az 1331. és 1332. évi tanácskozást pedig röviden csak a hét vármegye gyűléseként emlegetik a történeti források.

5 A középkor folyamán néha Torna vármegyéhez tartozó borsodi Szalonna református templomában is megfestették László király legendáját a XIV. század folyamán. Az északi fal freskóit Gróh István tárta fel 1922-ben, s Antiochiai Szent Margit legendája felett - mely ciklus középkori falfestészeti anyagunk egyik legmegkapóbb naiv emléke; nem véletlenül nevezi Bálint Sándor „Biblia Pauperum"-nak, azaz szegények bibliájának - a kerlési kaland nyomait is megtalálta. Mint írja: „...Találhatók még a hajó északi falán a mész alatt lovas alakok görbe kardokkal, egyik alakon sapka volt és a lován vörös takaró. Valószínűleg a szokásos Szent László kunokkal vívott csatáját ábrázolták ezen a falon." A fragmentumokról nem készültek fényképek vagy akvarellmásolatok, ami már csak azért is sajnálatos, mivel a lakosság e freskókat még ugyanabban az évben leverte.

6 Valószínűleg e képeket is ugyanaz a személy készítette, aki a Margit-legendán dolgozott. Mindezt csak azért szükséges megemlíteni, mert nem valószínű azon feltételezés, hogy mestere azonos azzal a Szepesi Andrással, aki társaival együtt 1426ban díszítette falképekkel a templom diadalívét. A László-legenda ennél közel egy századdal korábban keletkezhetett. A Gömör határán fekvő Torna megyei „Haaskuth"-at több oklevél is említi a középkor folyamán. IV. Béla 1243-as adománylevelében az itt álló kolostort megerősítette birtokjogaiban. Hárskút falut ekkor még nem említik, de bizonyára megvolt már. E kolostor talán még a bencéseké lehetett, ám a régi mézforrási cisztercita apátságot - melynek alapítását 1411-re teszik - szintén ide lokalizálják a kutatók.

7 A pelsőci Bebekeknek 1430-ban 34 adózó jobbágy portájuk volt itt, vámot is szedtek benne, tehát jelentős település volt.

8 A kolostor a XVI. században szűnt meg. A község mai egyháza a régi kolostortemplom helyén áll, s magába foglalja annak fennmaradt részeit is. így a hajó és a szentély falait, amit a ma látható festés alatt XV. századi freskók borítanak. A hajó északi falán ábrázolt László-falképciklusról egy 1754-ből származó feljegyzésből tudunk: „Exstat in vico Hascheuthiensi provinciáé Gemeriensis ad Rosnaviem pervetusta pictura, et Sancti illus Regis et Cuni ac puellae in equis insidentium." (A gömöri tartományban, közel Rozsnyóhoz, Hárskút faluban egy igen régi kép a szent királyt, a kunt és a leányt lovon ábrázolja.)

9 A falképet már a XVIII. század végén elvakolták. Ma a legendából semmit sem láthatunk. Bár a templom középkori falképeinek egy részét az 1960-as években restaurálták, a minden bizonnyal meglévő üldözés - és a remélhető többi jelenet - feltárása még várat magára. 5 Janó Mihály: Hitvédelem és határőrség. (In: Népi vallásosság a Kárpát-medencében I. Szerk.: Lackovits Ernőké) Veszprém, 1991. 208. 6 Kerny Terézia: „Keresztény lovagoknak oszlopa". (In: László Gyula: A Szent László-legenda középkori falképei.) 1993. 212.; Leszih Andor: A szalonnai templom. Herman Ottó Múzeum Évkönyve I. (1957) 141— 143. Miskolc; Radocsay 1954. 212. 7 Tököly Sándor: Román kori templom Hárskúton. Új Tükör, 1986. 10.; A bencésekre utal a „Bencés lápa" dűlőnév; valószínűleg átadták helyüket a cisztercieknek. 8 Csánky Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I. Budapest, ; 890. 238. 9 Timon Sámuel: Imago Novae Hungáriáé, raepraesentans regna, praincias, banatus et comitatus dictionaris hungariae. Historici genere strictim perspectiva. Viennae, 1754. 41. 583