A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

VÉGVÁRI Lajos: Szinyei Merse Pál és a miskolci régió

Szinyei Mer se Pál: Füzes 1913. (HOM. P.77.342.) A zenei kompozíció jellege azzal is bizonyítható, hogy a művész családjában - az anya jóvoltából - otthonos volt a zene. A gyermekek legnagyobb része megtanult egy hangszeren játszani. A festő a csellón való muzsikálásban volt járatos. Münchenben nyilvánosan is fellépett egy művészbálon: Benczúr Gyula hegedült, Mészöly Géza cimbalmozott. Ekkor magyaros műveket adtak elő, nagy sikerrel. Tudjuk - ismerősök elbeszéléséből -, hogy Szinyei Merse Pál rendszeres látogatója volt a hangversenyeknek és gyakran megfordult a müncheni operaházban is. Szerette Beethovent, s valószínűleg nem volt idegen temperamentumától Verdi muzsikája sem. Az itáliai kultúra iránti vonzalma már tanulóéveiben megnyilvánult, ezért utazott el főiskolás korában Itáliába, majd később is több ízben tartózkodott ebben az országban. Elsősorban Giorgione műveit szerette, de más, klasszikus harmóniára törekvő alkotásokat is értékelt. Elképzelhetetlen, hogy ne ismerte és ne csodálta volna a Rigoletto-t s ezen belül is a remekművű szextettet, a XIX. századi zenének ezt a csúcspontját. A Majális boldog korszaka Szirmabesenyőn folytatódott. Probstner Mária ekkor már gróf Szirmay Alfréd felesége lett, aki meghívta a szirmabesenyői kastélyba húgát, Zsófiát is. Szinyei Merse is hamarosan megjelent, itt töltötte a jegyesség heteit. Itt-tartózkodásának több festmény a bizonyítéka. 573