A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

GODA Gertrúd: Szinyei Merse Pál emlékrendezvény (Miskolc-Jernye)

SZINYEI MERSE PÁL EMLÉKRENDEZVÉNY (Miskolc - Jernye [Jarovnice] 1995. május 19-20.) GODA GERTRÚD Múzeumunk kapta azt a megtisztelő feladatot, hogy a nagy magyar művész születésének 150., valamint halálának 75. évfordulója alkalmából a megemlékezést megszervezze. Az ünnepi ülésből, emlékkiállításból és a művész szülőföldjének meglátogatásából álló kétnapos rendezvény résztvevői azon túl, hogy lerótták kegyeletüket Szinyei emléke előtt - a témával kapcsolatos legújabb kutatási eredményekről is értesültek. (Az előadások teljes szövegét közöljük.) A nagyszámú érdeklődő a MTA Miskolci Bizottságának dísztermében gyűlt egybe, majd a HOM Papszeren lévő kiállítási helyiségében tekintették meg Szinyei Merse Pálnak a múzeumban őrzött műalkotásait, valamint ebből az alkalomból az MNG-ből kölcsönzött apróbb remekműveit. A tárlatot kiegészítették a Szinyei Merse Pál Társasághoz kapcsolódó iratanyagok és relikviák is. (A pontos műtárgylista közlésével mintegy dokumentálni szándékozzuk a katalógus nélküli tárlatot.) Tudván azt, hogy Szinyei Merse Pál művészi nagyságán túl - tisztelettel tartozunk az egykor volt főiskolai rektor és a jeles művészeti szervező emlékének is - ritkán fellelhető dokumentumokat teszünk közzé. Talán a legnagyobb erkölcsi elismerést jelentette Szinyei számára, amikor 1905ben megbízást kapott a Képzőművészeti Főiskola irányítására. Bár osztályt nem vállalt, de egy új, természetelvű szemléletnek próbált teret nyitni azzal, hogy nagybányai mestereket hívott meg tanítani. Elsőnek Ferenczy Károlyt, majd később Réti Istvánt és Lyka Károlyt, akik végül is a reform végrehajtói lettek. A kizárólagos akadémikus felfogást próbálták felváltani egy toleráns értékítélettel, lehetőséget adva a növendékek egyéni látásmódjának érvényesüléséhez. Korunk fiatal művésznemzedéke Szinyeit ezen koncepciója miatt ma is időszerűnek fogadja el. A festő úttörő szerepet vállalt akkor is, amikor 1907-ben Rippl-Rónai Józseffel és Ferenczy Károllyal egy kiállítási társaság életrehívásán dolgozott. A három bemutatót megélt Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre az azonos felfogású és valódi művészi értéket létrehozó festőket gyűjtötte egybe, akik jórészt mint barátok Szinyei legendásan igényes asztaltársaságát is alkották a Japán Kávéházban. Ők hívták életre a művész halála után a Szinye Merse Pál Társaságot. Működésük célját így fogalmazták meg: „1920. évi március 12-én, Szinyei Merse Pál halála után negyven nappal, a nagy mester bizalmas környezetéből alakult meg a Szinyei Merse Pál Társaság, mely azóta művészeket, művészeti írókat, gyűjtőket, műbarátokat választ kebelébe, mint rendes, tiszteleti, meghívott és pártoló tagokat. A Társaság célja Szinyei Merse Pál művészetének és művészi eszméinek kultusza, általában a magyar képzőművészet érdekeinek szolgálata. Céljainak elérésére kiváló művészi munkák jutalmazására díjakat ad, a tehetséges művésznövendékek buzdítására évente kétszer ösztöndíjakat oszt, fiatal művészeket külföldi tanulmányútra küld. A magyar képzőművészet iránt érdeklődő közönség 559