A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

NÉMETH Györgyi: Visszalépés és bizonytalanság (Az ipari örökség megőrzésének nehézségei a mai Magyarországon)

nek. Most is vannak viszont munkások, mérnökök, akik büszkék foglalkozásukra, hivatásukra, eredetükre, s nemcsak a munkanélküliségtől, a bizonytalan jövőtől szenvednek, hanem attól is, hogy az eltűnését, megsemmisülését látják mindannak, ami valaha az életüket jelentette. A maguk és családjuk megélhetéséért folytatott küzdelem azonban megakadályozza őket abban, hogy tegyenek is valamit az ipari örökség megmentéséért. A hivatásos történészek ma csekély figyelmet fordítanak az ipar és a munkásság történetére. Az 1990 után megjelenő kötetek még az előző korszakban íródtak. Ma már alig akad üzem, amelyik áldoz története megírására.

20 A gazdaságtörténet is veszített népszerűségéből. A tömegtájékoztatási eszközök figyelemmel kísérik az ipari örökség pusztulását, a hagyományos munkáséletmód megszűnését. Újságcikkek, riportok időről időre megjelennek,

21 de a közvélemény figyelmét eltereli számos más probléma. Szerencsére az általános tehetetlenség állapotában is vannak még emberek, akik egyéni kezdeményezésükkel megpróbálják előbbre juttatni az ipari örökség ügyét. Egy fiatal festő minden követ megmozgat, hogy az Esztergom közelében, a Duna medrében álló Dunai Kötélpálya Rakodó kivételesen szép építményét megmentse. Olyan funkciót keres számára, hogy rádöbbentse az embereket, elsősorban gondolkodásmódjukon kell változtatni.

22 A kedvezőtlen tendenciák megfordítására jó módszer lehet, ha az ipari örökség védelmét a különböző szintű iskolák tanmenetébe iktatják. A Miskolci Egyetemen megindított nyilvántartási gyűjtőmunka sok hallgató figyelmét hívta fel erre a kutatási területre. Ha a szükséges ismereteket megszerzik, különféle helyeken dolgozhatnak az ipari örökség megőrzéséért. De akármi is lesz a munkájuk, remélhetőleg tudatában lesznek az ipari örökség értékének, és felelősséget éreznek majd iránta. 2(Bencze Géza személyes közlése. 21Például Krajczár Gyula-Kelen Károly: Veszélyben vannak az ipari műemlékek. Népszabadság, 1994. ápr. 19.; Kerényi György-Makai József: Csupa fekete. Ózdi salakbányászok. Magyar Narancs, 1994. máj. 19. ITLévai Jenő: Váltótér. „Galéria egy metafora felett." Bp. 1994.; Gerlóczy Ferenc: Une Bourse de l'art pourl'art. Courier International, 30. 11. 1994. 527