A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

DÖMÖTÖR Ákos: Változásvizsgálatok a Hangony-völgyi bejárók anyagi kultúrájában (Néprajzi tanulmány)

megrekedt eszközhasználat inkább a műveletlenség következtében esett távol az ételfo­gyasztás kifinomult módjaitól. A konyha tradicionális eszközei közül legfeljebb egy-kettő maradt meg. Az egyik kredencen faragott sótartót láttam. „A nagyapa faragta" - mondta a tulajdonos. Emlékül maradt meg, és kegyelettel őrizték. A fateknő csak disznóvágáskor került ki a bazikusból 6 , a nyári konyha kamrájá­ból, amikor nagy mennyiségű húst kellett elhelyezni hirtelenjében. Az apátfalvai ke­ménycserepek mint lakásdíszek a konyha fehérre meszelt falára kerültek 7 . Családi emlékek fűződtek hozzájuk, ezért sem dobták el őket. Az ételkészítéshez szükséges nyersanyagokat a bejáró munkások és feleségeik rendszerint a helyi boltokból szerezték be. A szolgáltatások terjedését a jelenlegi táplál­kozásban az élelmiszerüzletek forgalmával lehet legjobban érzékeltetni. így rögtön ma­gától értetődővé válik a népi táplálkozás teljes átalakulása. Az apró településnek számító Kissikátorban a 11. sz. ÁFESZ-bolt látta el az utób­bi években a helyi lakosságot főképpen élelmiszerrel. Tíznaponként újra pótolt árukész­lete, amely ez alatt az időtartam alatt teljesen el szokott fogyni, a következő volt: 400-500 kg liszt, 200 kg cukor, 40 kg zsír, 50 kg rizs, 20 kg kávé, 20 kg mokkacukor, 20 kg porcukor, 20 flakon étolaj, 20 flakon ecet, 30 kg cérnametélt, 15 kg csőtészta, 15 kg szarvacskatészta, 24 kg nápolyi, 10 kg vaníliás kocka, 10 kg pilótakeksz, 20 csomag tv-linzer, 20 csomag „terefere" sütemény, 50 üveg lecsó, 24 üveg babkonzerv, 24 üveg borsókonzerv, 24 üveg sertéspörkölt, 160 doboz májkrém, 160 doboz paradicsompüré, 24 üveg babfőzelék, 24 üveg rakott káposzta, 10 doboz halászlé, 20 doboz halkonzerv. A kissikátori élelmiszerbolt hetenként egyszer kapott hentesárukat: 15 kg füstölt kolbászt, 15 kg lecsót, 10 kg soproni szalámit, 5 kg parizert, 5 kg szafaládét, havonta egy alkalommal 20 kg gyulai kolbászt. Az AFESZ-boltnak havonta egyszer szállítottak italokat, mégpedig 48-48 üveg félliteres cseresznye-, illetve barackpálinkát, 24 üveg félliteres rumot, 10 üveg hétdecis konyakot, 12-20 üveg likőrt, 30 üveg bort. Minden héten 20 láda sör, 25-30 láda külön­féle üdítő ital érkezett hozzájuk. Havonta egy alkalommal hoztak 400 doboz Fecske, 400 doboz Kossuth, 200 doboz Románc, 300 doboz Munkás és 50 doboz „sima" (füstű­rő nélküli) Symphonia cigarettát. Télen 50 kg narancsot, 20 kg citromot, 100 kg almát szállítottak a helyi AFESZ-bolt raktárába. A hagyományos paraszti önellátás megszűnését mutatta az alsóhangonyi 8. sz. ÁFESZ-bolt áruforgalma. Jellemző volt ebben az esetben szintén az alapvető élelmi­szerek (liszt, cukor, zsír) eladott mennyiségének a növekedése, a konzervfogyasztás tö­megessé válása az elmúlt tíz év óta, a kész sütemények fokozódó kereslete, az állandó jellegű kenyérvásárlás kialakulása, a jelenlegi üzleti kínálat gyümölccsel és hentesáruval való bővülése. Az ételkészítéshez szükséges, otthon előállított nyersanyagok a táplálkozás kiegé­szítéséül szolgáltak. Mivel a bejáró munkások életében az egyéni földművelés helyett a kertművelés, az istállózó szarvasmarhatartás helyett főleg a sertéshizlalás maradt meg, a boltban vásárolt élelmiszereket a gyári munkán kívüli időben végzett gazdasági jellegű tevékenységből származó jelentős mennyiségű növényi és állati eredetű táplálék egészí­tette ki. Sőt, a gyűjtögetés és a méhészkedés által biztosított tápláléknak is volt némi 6 Vass Tibor. Az ózdi acélgyártás során használt szakmai jövevényszavak. A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei X. évf. Miskolc, 1972. 81. 7 Pápai i. m. 27. 515

Next

/
Thumbnails
Contents