A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

DÖMÖTÖR Ákos: Változásvizsgálatok a Hangony-völgyi bejárók anyagi kultúrájában (Néprajzi tanulmány)

A háztípusok alakulását a lakás szerkezetének változástendenciái kísérték. 1945 után csökkent az egyszoba-konyhás lakások száma, amely a régi paraszti életmód kereteinek gyengülését jelentette. A korábbi paraszti gazdálkodáshoz szükséges melléképületek, tárolók eltűntek, vagy lényeges funkcióváltozáson mentek át. A kétszoba-konyhás lakások az ötvenes években váltak tömegessé. A lakás szerkezetének változásaitól lemaradt a használat módja. A régi funkciórendszer makacsul fenntartotta magát. A „szobásodás" folyamata, vagyis a lakószobák gyarapodása egyelőre csupán a lakás szerkezetében idézett elő lényeges változásokat. A lakáshasználat a technikai szerkezet megjelenése után kullogott. A hatvanas évektől fogva még két új jelenséget lehetett megfigyelni a lakásszerkezet alakulásában a bejáró munkások körében: elterjedt a fürdőszoba, és az újonnan épült házak a kétszintessé válással függőleges irányban bővültek. Igen sokszor az emeleten a fiatalok, az alsó szinten az öreg szülők laktak. Ha a nagyvárosi proletárok hatalmas bérházaival hasonlítjuk össze ezeket a családias építményeket, akkor azt mondhatjuk, hogy az „emeletesedés", a kétszintes házak terjedése a Hangony völgyében - főleg a hatvanas évek során - a munkáslakások humanizációját teremtette meg. 498