A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

TARCAI Béla: Fényképezési és fényképhasználati szokások 1900 körül

FOTOGRÁFIA ÉS TÁRSADALOM Fényképezési és fényképhasználati szokások 1900 körül TARCAI BÉLA Talán véletlen egybeesés, hogy a fotográfia demokratizálódása és a társadalom polgáriasodása a múlt század utolsó évtizedeiben zajlott le. A fotográfia és a társadalom kölcsönhatásainak vizsgálata ebből a szempontból is sok érdekes tanulsággal szolgál. Érdemes tehát figyelmet szentelni azoknak a folyamatoknak, amelyek a századforduló környékén sajátos dinamikát kölcsönöztek a társadalmi mozgásoknak. De érdemes ezeket a megfigyeléseket egy nagyobb összefüggés rendszerébe is beépíteni és európai méretekben is értékelni. Néhány év múlva búcsúztatjuk a 20. századot és vele a második évezredet. Az ilyesfajta korfordulók különleges alkalmat szolgáltatnak a visszaemlékezésekre, a „honnan indultunk és hová érkeztünk?" jellegű kérdések feltevésére. A címben megjelölt témakörben végzett megfigyeléseim közreadásában hasonló szándékok vezetnek. Elöljáróban szeretnék néhány általános jellegű megjegyzést tenni, mondandóm érthetőbbé tétele érdekében. 1. Megállapításaim és következtetéseim azokra a kutatásokra épülnek, amelyeket a Herman Ottó Múzeum Vizuális Kultúrakutató Osztálya kebelében, a vizuális antropológia vonzáskörében végeztem. Meggyőződésem, hogy a kép, a képpel kapcsolatos szokások, a képi hagyomány és a vizuális kultúra összefüggéseiben a fotográfiának jelentős szerep jutott. Ezért is indokolt ennek a folyamatnak a részletkérdéseivel foglalkozni. Napjainkban, amikor a Gutenberg galaxis alkonyáról

1 egyre többet beszélünk, amikor az információk több mint 75%-át már nem a nyomtatott betű, hanem képek útján nyerjük, a tudomány nem lebecsülendő feladata a képeknek az ember életében betöltött szerepét tisztázni. A kép az emberiséggel együtt született, vele élt és él, visszatükrözi az emberi létet a képalkotásban éppúgy mint a képfogyasztásban. Kép képhasználat -, képhagyomány azok a fogalmak, amelyek kutatásaink irányát meghatározzák. Mivel pedig a fotografált kép, illetve a fotográfiai gyökerekre visszavezethető információhordozók szerepe egyre nő, okunk van arra, hogy a fotográfia szerepét a társadalomban, illetve a vizuális kultúrában folyamatosan vizsgáljuk. Ebben a folyamatban jutunk el annak felismeréséhez, hogy a Gutenberg galaxist a vizuális, pontosabban audiovizuális galaxis váltja fel. (Elég itt a filmre, a televízióra, a videóra és a képlemezre gondolnunk.) Ezzel a munkámmal szeretnék a felejthetetlen emlékű dr. Kunt Ernő előtt is tisztelegni, akitől azokban az években, amikor együtt dolgoztunk a múzeumban, nagyon sok ösztönzést és segítséget kaptam. 2. A címben a vizsgálat tárgyává tett időszakot „1900 körül" jelöltem meg. Ez az, amit szívesen nevezünk századfordulónak. Az időszak kezdetét és végét nem lehet évszámokhoz, de még történelmi eseményekhez sem kötni, ezt ki-ki céljának megfelelően, 1 Marshall McLuhan: The Gutenberg Galaxy Toronto/London 1962. 453