A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

DOBROSSY István: Miskolc infrastruktúrájának modernizálása és a „Speyer” bankkölcsön felhasználása (1925-1950)

12. Soltész Nagy Kálmán utcai elemi iskola Az iskola építését a kölcsön terhére a 193. kgy./1926. és a 213. kgy./1926. határozatok alapozták meg. Tervezője Báthory István, kivitelező építésze Uhrini Kovách Kocsord volt. A kölcsönből egy földszintes iskolaépületre gondolva 176 000 pengőt terveztek az építésre. A kivitelezés 228 303 pengőbe került. A különbözetet részben a vallás- és közoktatásügyi minisztérium biztosította segélyből (5400 pengő), 1934-ben 228. kgy. határozattal a villamossági tröszt kölcsönéből is felhasználtak 1496 pengőt, a többit (45 407 pengő) a Speyer-kölcsön terhére fizették ki. A hiteltúllépést az okozta, hogy az eredetileg földszintesre tervezett iskola falai már álltak, amikor az emeletráépítés gondolata, s annak pénzügyi vonzatai felvetődtek. Ennek költségét a 213. kgy. /1926. sz. határozat csak hozzávetőlegesen tudta megállapítani 56 000 pengőben. Ez az összeg is kevésnek bizonyult, mert a lépcsőházat a tervtől eltérően tágasabbra készítették. A homlokzat és az oromzat is más kivitelezést kapott, a környezetnek megfelelően és az emeletes házat megilletően díszesebb kiképzés volt indokolt. Hiteltúllépést okozott ezenkívül a bútorok beszerzésének költsége, a környezet, és udvarrendezési munkálatok, valamint a befejezéshez felvett 1,5 milliárd korona, amelyet az Országos Népiskolai Építési alap 1926. augusztus-1927. április között fél évre, s 6%-os kamatra adott kölcsön. Az iskola 1927-ben 13 tanteremmel, 15 tanárral és 561 tanulóval kezdte meg az első tanévet. V. A SPEYER-KÖLCSÖN VISSZAFIZETÉSE, JELENTŐSÉGE 1928-ban bár Miskolc felvette a harmadik, 800 000 dolláros kölcsönt, a gazdasági válság évei alatt, 193l-re fizetésképtelenné vált. 1931 második felében és 1932-ben tartozásai kiegyenlítetlenek maradtak. A budapesti két bank olyan ajánlatot tett, ha Miskolc a két Speyer-kölcsön egyéves tőketörlesztésének és három féléves kamattörlesztésének eleget tesz, 1933 október végéig a kölcsön további fizetésének törlesztését felfüggeszti. Ennek feltétele az volt, hogy Miskolc a Speyer-kölcsönt követő rangsorban összes ingatlanjaira terjessze ki a jelzálog-biztosítékot a két fővárosi bank számára.

82 Miskolc, miután 5 félévi tőketörlesztés helyett csupán 2 félév fizetésére volt kötelezve, szorult helyzetében a feltételeket elfogadta. 1934-ben a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesülettől és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól 1934. június 30-ig keletkezett hátralékainak kiegyenlítésére újabb kölcsön felvétele mellett döntött.

83 A Takarékpénztárnál 457 000 pengős, a Kereskedelmi Banknál pedig 450 000 pengős váltókölcsönt írtak alá az 1928-ban felvett 800 000 dolláros kölcsön tőkerészleteinek és kamatainak törlesztésére. 1937. január 1-én (az időközi törlesztéseket figyelembe véve) a két pénzintézetnél a városnak 445 5"5 pengő illetve 438 750 pengő tartozása maradt. Ezt csak a váltókölcsönök meghosszabbításával lehetett elérni, s ez a további években összesen évi 72 000 pengő tőketörlesztés megfizetését kívánta a várostól, illetve annak törvényhatósági bizottságától.

84 1938-ban a váltókölcsönök rangsorjegyzékének végrehajtására a közgyűlés a felhatalmazást a polgármesternek, s rajta keresztül a két budapesti banknak megadta.

85 82 B.-A.-Z. m.Lt. IV. 1903/a. 25. köt. 58. kgy./1933. 90-93. 83 B.-A.-Z. m.Lt. IV. 1903/a. 26. köt. 16. kgy./1934. és 15. kgy./1934. 21-25., 233-234. 84 B.-A.-Z. m.Lt. IV 1906. 22731/1941. 85 B.-A.-Z. m.Lt. IV 1903/a. 30. köt. 297. kgy./1938. 454-455. 444