A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

DOBROSSY István: Miskolc infrastruktúrájának modernizálása és a „Speyer” bankkölcsön felhasználása (1925-1950)

III. A HARMADIK VÁROSI KÖLCSÖN FELVÉTELE 1928-BAN (1929-TŐL EGYESÍTETT KÖLCSÖN ELNEVEZÉSSEL) Az 1928. június 14-én tartott városi közgyűlés arról határozott, hogy a korábbi két kölcsön és más városi tartozások törlesztése, illetve kiegyenlítése érdekében a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól és a Pesti Hazai Első Takarékpénztár budapesti pénzintézetektől együttesen, de egyenlő arányban vegyen fel Miskolc újabb, 800 000 dolláros kölcsönt. A hét pontban rögzített garanciák nagyon szigorúak voltak, a bank a folyósítást a következő feltételek mellett biztosította: 1. A kölcsön időtartama 25 év, vagyis 50 félév. 2. Az elszámolási árfolyam 92%. 3. Az évi törlesztőrészlet, amelyben a tőke, a kamat és a kezelési költség benne foglaltatik 9,55%! 4. A törlesztési részletek félévente előre esedékesek. 5. A kölcsönt a két pénzintézet egyenlő arányban, s olyan dollárértékben biztosítja, amilyen annak a folyósításkor a budapesti tőzsdén jegyzett árfolyama, pengő értékben átszámítva. 6. A 25 év lejárta előtti kölcsön visszafizetés módozatairól szól, amely szerint az első tíz évben 2%, tíz-húsz év között 1,5%, azon túl 1% a kártalanítási díj, amelyet a városnak kell megfizetnie. S végül 7. az első, a második, valamint a mostani kölcsön egymást rangsorban is követi, fedezete a város teljes vagyona, amelyet a város semmilyen körülmények között más hitelező javára nem köthet le a jelenlegi kölcsönt folyósító bankintézetek beleegyezése nélkül. A város határozatban kötelezte magát, hogy a 800 000 dolláros kölcsönt kizárólag az eddigi függőkölcsönök teljes kiegyenlítésére, valamint a város úthálózatával kapcsolatos vállalkozói hitelek finanszírozására fordítja, illetve használja fel. Miskolcnak 1929-ben 2 516 746 pengő kölcsöntartozása volt, s ez a következőkből tevődött össze. A Magyar-Olasz Banknak 1926-tól 291 000 pengővel, a Borsod-Miskolci Hitelbanknak és a Miskolci Takarékpénztárnak 1927-es ingatlanvásárlás címén 200 000 pengővel, 8 miskolci pénzintézetnek különböző részarányban, 560 000 pengővel tartozott, amelyet 1927-ben a Korona szálloda átalakítására vett fel. A tüzérlaktanya felújítására ugyancsak a fenti 8 intézetből 320 000 pengőt vett igénybe 1927-ben, a Szent István utcai Szinva-híd felújítására 70 000 pengőt, a Nemzeti Színház átalakítására 1925-ben 128 000 pengőt kellett felvennie, majd ugyancsak erre a célfeladatra még 118 147 pengőt. Az 1927-ben indított útkövezési programra a Miskolci Takarékpénztár nyújtott 249 909 pengő hitelt, a járványkórház továbbépítéséhez pedig az Angol-Magyar Bank 100 000 pengőt. A vásárcsarnok és a városi bérház építésének túlkiadásai 260 000 pengőbe kerültek, az újabb utcai szennyvíz- és csatornahálózatra 56 000, majd 29 690 pengőt kellett kiadni. A Speyer-kölcsönből finanszírozott építkezéseknél a túllépés 150 000 pengő volt, amelyet szintén hitelből lehetett finanszírozni.

16 Ezek voltak azok a függőkölcsönök, amelyeket 2 516 746 pengő összegben kellett a harmadik kölcsönből rendezni. A fennmaradó 1 460 714 pengő pedig a kövezési program tartozásait, másrészt a további munkálatokat kellett, hogy fedezze. A város kövezési programja 1922-ben indult, s 1930-193l-ben kívánták befejezni. 1922-1928 között összesen 186 000 m

2 burkolat készült el a városban.

17 Miskolc teljes adóssága 1928-ban a három kölcsönből 1 643 000 dollár, amely 9 366 100 pengő volt. Ezenkívül két olyan kölcsön terhelte a várost, amelynek 16 B.-A.-Z. m.Lt. IV.1903/a. 20. köt. 75. kgy./1928. 105-117. 17 UngárM., 1928. jan. 8. 427