A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

FÜGEDI Márta: Borsod megye népe a millenniumi kiállításon

6. kép. Schabinszky-féle csoportkép a matyókról, 1891-ből (HOM Itsz: 2436.) Gyula pedig a millenniumi néprajzi kiállításról szóló beszámolójában úgy foglalta össze a matyókról tudnivalókat, hogy „nagyon conservativek viseletükben és szokásaikban. Minden befolyást távol tartanak maguktól, bizalmatlanok, felettébb munkások és vallásosak. A tarka-barkaság, a pántlikás czifraság, ránczos szoknyák iránt nagyon sok az érzékük."

26 A mezőkövesdi viseletről a legkorábbi felvételeket egy Schabinszky nevű miskolci fotográfus készítette 1891-ben, mégpedig Munkácsy Mihály megbízásából, aki miskolci rokonainál járva a Honfoglalás c. képének alakjaihoz keresett „tipikus alakokat".

27 Jankó János 1895-ös mezőkövesdi gyűjtőútján készített viseletfotói ezekhez a képekhez viszonyíthatok. Az öltözet változása a múlt század végén még lassúbb volt, a matyó viselet jellegzetes ismertetőjegyei azonban már kialakultak. A nők apró ráncba szedett, bokáig érő, bő, fodros alsószoknyákkal harang alakúvá formált szoknyákhoz „gyugacsos ujjú" ingvállat és gyapjúrojtos vállkendőt viseltek. Az ing váll ujját, valamint a lányok hajfonatát széles tarka pántlika díszítette. A fiatal menyecske a kontyot fedő kúp alakú tokra erősített lapos „féketőt" viselt, amely egy kéregpapírból kivágott öt- vagy nyolcszögletű lap, széles pántlikákkal bevonva és rézcsipkével, művirággal díszítve. A legényviselet alapja a bő gatya és a kivarrott szélű lobogós ujjú ing, melyre zárt nyakú, gazdag zsinórdíszítésű lajbit öltenek. A kalapviselet ekkor még a máshol is diva26 Kovács Gy., 1896. 263. 27 A miskolci Herman Ottó Múzeum fotógyűjteményében találhatók. 356