A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

MIZSER Lajos: Az Alsó-Bodrogköz és Alsó-Taktaköz községei Pesty Frigyes 1864-es kéziratos helységnévtárában

[Zalkod] Zalkod Község tartozik Szabolcs Megyéhez, Dadái szolga biroi járáshoz, székhelye Nyíregyháza. Bodrog köz átalános táj nevezett alkalmaztatván reá azért; mert a Tisza-Bodrog folyók öszve folyása között Tokajnál - északnak ettül leg közelebbi Község. - Sziget táj nevezett alatt szinte általánosan ösmeretesek, Zalkod, Viss, - és Kenyézlő hármas egymást érintő határos Községek, mivel sajátságos fekvésüknél fogva határait, a Bodrogból ki szakadó - vagy is inkább a Tisza árját a Bodrogba, vezető ugy nevezett Török ér el választja Zemplén megyétől, és mintegy szigetté alakitja. - Délről határát a Tisza folyó érinti, - 's választja el a tisza túl oldalán lévő Szabolcs és Timár szomszédos Községektől. Zalkod Község 1850-ik évben három hóig Közlekedési tekinteteknél fogva Zemplén megyéhez volt politikailag felosztva, de három hó után ismét vissza csatoltatott Szabolcs anyamegyéjéhez. - Meg említendő Zalkod Községről az is: hogy a Bodrog közi - tisza szabájozás, tisza töltés vonalát, egy czélba vett Kereszt töltéssel, - mely a falú déli oldalán lévő temető dómbal leend öszvekötve, itt rekeszti be. Kelt Zalkod május 28- 864 Kriston Lajos mk körjegyző. Hely nevek. Zalkod Községből Szabolcs Megyéből. 1. Zalkod Község tartozik Szabolcs Megyéhez, Dadái járás 2-ik szakasz szolgabiróságához, Szolgabírói székhely mai napon Nyir egyháza. 2. A Községnek más nevezete nincs mint „Zalkod", ez bír helybeli elterjedéssel, ez ismeretes Ország szerte is. Van a Községnek táj néven „Szigef nevezete is, e néven hívják a Közel vidékiek Kenyézlő és Viss Községét is, mert e három Község lévén csak a tiszán túli Szabolcs megyéhez tartozandó, a tisza jobb partjáni fekvéssel, mint egy elszigetelt állásába; mivel délről a Tisza-Bodrog folyók öszve ömlése között, északról pedig a Tiszát a Bodrog folyóval öszve kötő „Török ér" ék alakjával magában foglaló földterületen fekszik, 's szabályozatlan állásában, valamint a tisza, úgy a Bodrog folyóknak gyakortai kiöntései a Közlekedést Zemplén és Szabolcs megyék más Községeivel lehetetlenítik. 3. Említtetik, hogy a Községet „Rákóczy" idejében nem Zalkod, hanem „Alkut"-nak nevezték volna, ezen nevezetét onnan nyerte volna, miszerint az egy óra járásnyira eső Tokaji földvárba a védelmi sereg elég helyet nem találván, a lovasság itt tanyázott, 's ezen hely egy hires Kúttal láttatott el. 4. Zalkod Község, mint régi árchivális jegyzetek igazolják, 1332-töl újra létesült; de a régi hagyományok és elbeszélések után állithatni, hogy még a tatár járás előtti időkben is fennállott már és Kathol. egyházzal birt, volt lelkészi laka, és lelkésze; mi elpusztíttatván, fentebbi évben fel építtetett, hanem hogy meddig tartott, határozott évszámot adni nem lehet. - Mert egy ideig mint a tisza Tokajhoz tartozandó lévén Község állott az ottan lakó /: Tokajban:/ és Zalkodi birtokos Kegyes rendi szerzetesek vezetése, és lelkészi jog hatósága alatt. 1748-ik évben kezdett másod elpusztulása után Zalkodon, mint anya Községben újra épülni Egyház és lelkészi lak, b. e. Molnár András Tokaji lelkész, és Kocsi Apát ájt; alapitvánnyábol mely mű 1856-ik évben bevégeztettvén felszenteltetett, és az Isteni szolgálatnak át adatott. Molnár János akkori plébános idejében Mária Magdolna tiszteletére. - Ez időben és időről időre 1748-tól van anya könyve, - hova mint fiók Községek csatolva valának: Viss, Kenézlő, Zabolch, Vencsellő, Buly, Gáva, Berezel, - és Kótaj Községek, - de az 1786-ik évben Vencsellőn parochia állitatván, Viss, és Kenyézlő Községeken kivül a többi Községek el estek tőlle. 1748-ik évben plébános volt mint első - Téglássy József később Egri Kanonok lett. - Mely évben az anya Könyvben elö fordult nevek Filiárszky János Kath. Lasztóczy János Kath. Molnár Péter Kálvinista, Kiss János Kath. Tóth Ferencz orosz. Nyitray Mihály Kathol. Szakács József Kathol., és Varga László Kathol. 5. Zalkod Község népei monda szerint Zalkodra mint egy asyllumba menekültek -, földbirtokosa kivételével, Kik örökösödés 's birtoklás által honosultak, - többnyire Zemplén Megyéből, azon különös következménnyel, hogy a tót ajkúak Zalkod, Viss, és Kenyézlő Községekbe kerülve az itt lakott magyaroktol a magyar szót csak külön hamar eltanulván, anya nyelvöket meg tagadták és a másod nemzedék már azonos volt a magyarsággal. 6. írásbeli hagyományok a név eredetéről nincsenek. 7. Zalkod Község határa lapály és szelid emelkedésű vonulatokból áll: a Községtől délre hosszas homok domb „szeg farka" nevezett alatt; mert ez mint egy védfal az ár viz ellen. - Hajdanában pedig a mondás szerént Zalkodtol Tokaj felé őr helyet képezve hadjáratkor Béla-András Királyok öszve csapásánál; ennek emlékei most is kerülnek elő napfényre, fegyver töredékek, ló szerszámok előkerülése által. Szederkény", „Czenyér", ,Jiétnyárfa" a - „szegfarkát" délre követő lapályok, közöttök „Kender áztatff\ ,J)ivér", ,Jíatár ér" nevű erekkel, melyek csak ár vizkor tartalmaznak vizet, és esős idő járásban, külömben szárazok. - A határ ér Zemplén Megyétől határozza a határt. - „A//o tó" a fény ér és hétnyár fa lapály földek között szinte oly körülmények között tartalmaz vizet. 345