A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

MIZSER Lajos: Az Alsó-Bodrogköz és Alsó-Taktaköz községei Pesty Frigyes 1864-es kéziratos helységnévtárában

part melly hajdan temetkezési helyül használtatott, mivel hólt maradványok hányatnak belőlle ki. - Kelet és déli oldalán kanyarok (!) a Tisza; több nevezetességek sem irott emlékekből sem hagyományokból ki nem puhatoltathatnak. Melly Helynév leírásunk mellett tisztelettel maradtunk Tardoson Május 16. 1864 Sándor János bíró Lakatos József Jegyző [Tiszaiad ány] Szabóles megye Dadái Szolgabírói járás Kebelébe tartozó T. Ladány Község eredetének és jelenlegi állapotának leírása. A mint a szájról szájra jött hagyományokból kipuhatolható lévén, e Községet mellyet jelenleg T Ladány név alatt ország szerte esmérünk hajdan Tiszai halászok ülték meg; mint még akkor a más most úgynevezett Hólt Tisza, melly jelenleg is a falu alatt nyúlik élő Tisza volt, s azon helyet mellyet meg telepítettek először Tisza Falunak neveztek el, fő foglalatosságok a halászat volt; Később pedig a leg öregebb halászról ki Ladányi Péter volt, neveztetett Tisza Ladánynak melly nevet e mai napig ország szerte esmérünk, telepíttetett pedig a pusztitó tatár járás után, de hogy honnan és ki által nem tudatík. A Község határán elő forduló nevezetesebb el nevezések következők: Tyúkos halom, Égető halom, Kosárdomb, Nagy és Kis Dicse hát, Arany kert, Vecskes, Csóka tó, Homok, Keserű düllők, a rétekben pedig Súlymos, Dicse köz, Bika rét, Tódi, Otthálsz ér, Virágos, melly elnevezések hogy honnan veszik eredetűket nem tudatik továbbá a Karakó nevű legelő, mellynek közepén a Karadoly nevű mocsáros tó fekszik a Tisza árja által évenként gyakran elboríttatik; - a határ keleti oldalán foly az Élő Tisza, - több nevezetesebb helyek ki nyomozhatok nem lévén, a fent le irt elnevezések máig is a nép ajkán ugyan azon módon neveztetnek. Melly leírásunk mellett tisztelettel maradtunk T Ladányon Május 16: 1864 Bényei Bálint bíró Lakatos József Jegyző Hely nevek Viss Községből Szabolcs megyéből. Tartozik Szabolcs megyéhez, Dadái járás Il.-ik szakasz szolgabiróságához, /:szék helye Nyir egyháza:/ ismertetik „Sziget" név alatt azon oknál fogva, mivel „Kenézlő, Viss, és Zalkod" Községekkel eggyütt a' tisza és a' bodrog fojó egymásba fakadása feletti három szög területet foglal el határa, ezen felül pedig Zemplém (!) Megyétől a „török ér" által választván el, 's igy három mind három oldalról szorított Község „Sziget" név alatt is ösmertetik. A' Község neve hely béli el terjedéssel nem is birt. A' Község keletkezése idejéről sem irott, sem szóbeli hagyomány nem létezvén, arról bővebb fel világositás nem adható. - Szóbeli tudomás szerént tótókkal népesittetett be, de hogy mikor? az nem tudatik, hogy tótok által telepíttetett és népesittetett, a' Község neve is bizonyítja, mivel „Viss" tót szó lévén, magyarul annyit teszen: „sasos", és ez Község helye fekvésének ezen név meg is felelő, mennyiben szabájozás előtt határa nagy része folytonosan víz tanya volt. Dűllőit a' határának ez úttal is régibb neveiről nevezik, ilyenek: „Csanálos", közvetlen az ár viznek kitett lapályos rész mellett fekszik, egy része aljas, nagyobb része pedig homok magaslatokból áll. - „Kender és Fazekas zug", szinte homok magaslattal áll, Zug nevezetét talán onnan nyerte, hogy mint szántó föld ár viz esetén vizzel körittetett. - előbbiekbe Kendert vetett a' lakosság. - „Dáros tó dűllő" ezen dűllő az úgy nevezett „Dáros tó" mellett fekszik, melly tó feneke igen táros lévén, nevezetét ott vehette. - „Hosszújáró dűllő" ezen dűllő nevezetét ott vehette, mivel ezen dűllöbeni földek tagositás előtt igen hosszúra nyúltak. Külömben homokos természetű. - "Dombóczok" dűllője, ezen dűllő nevezetét onnan vehette, mennyiben az egész dűllőben több homok dombok között fekszik. - „Déli telek", ezen dűllő nevezetét onnan nyerhette, mennyiben az egyéb dűllőbe foglalt földeket paraszt telkek birták.„Székre járó" ezen dűllő nevezetét ott vette mivel alatta el nyúlik egy 17 ékes határ rész. „Angyalka dűllő" elnevezése tárgya nem tudatik. „ Csenke dűllő" nevezetét onnan vette mivel Zalkod Község „Csenke" nevezetű Kaszállójával szomszédolva van. „Német asszony nyilasok", Kaszálló földek, nevezetét onnan vette, mivel hajdanában bizonyos Német asszony birta. - „Török ér zug" nevét nyerte a' határa a' Zemplén megyétől elválasztó török erétől, ez ér pedig a török világból vette nevezetét, de e helyütt tanyázott törökökkel vívott csatákról. „Kokoti", Kaszálló rét, nevezetét onnan vette, mert e dűllő három ér között fekszik. Kriston Lajos mk körjegyző. 344