A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

MIZSER Lajos: Az Alsó-Bodrogköz és Alsó-Taktaköz községei Pesty Frigyes 1864-es kéziratos helységnévtárában

AZ ALSÓ-BODROGKÖZ ÉS ALSÓ-TAKTAKÖZ KÖZSÉGEI PESTY FRIGYES 1864-ES KÉZIRATOS HELYSÉGNÉVTÁRÁBAN MIZSER LAJOS Az alább megnevezett helységek leírásával azért foglalkozunk külön, mert ezek a községek az 1949/50-es megyerendezésig Szabolcs megye részei voltak. A Bodrogközből - Sziget név alatt is - Szabolcshoz tartozott Kenézlő, Viss és Zalkod, a Taktaközből pedig (Takta-) Báj, Csobaj, Prügy, Taktakenéz, Tardos, Tiszalaáany. Pesty Frigyes hatalmas vállalkozásával Tóth Péter Borsod megye anyagának 1988-as közzétételekor részletesen foglalkozott. Mostani közlésünkkor elegendőnek látszik a kérdőpontok rövidített ismertetése: 1. „A megyének, kerületnek, járásnak, széknek a neve, hová a helység tartozik." 2. „A községnek, városnak hányféle neve él most; melyik neve bir csak helybeli elterjedéssel, melyik ismeretes országszerte?" 3. „Volt-e a községnek más elnevezése? Vagy tán csak különfélekép Íratott a mostani helynév?" 4. „A község mikor emlitetik legkorábban?" 5. „Honnan népesitetett?" 6. „Mit lehet tudni köztudomásból, irott vagy nyomatott emlékekből a név eredetéről, értelméről, mindegyik nyelvű helynévre nézve?" 7. „A község határában előforduló többi topographiai nevek..." (és részletesen felsorolja a földrajzi utótagokat, és saját gyűjtéséből példákat is hoz). Ezek után az „Utasitás" következik, mely tanácsokat tartalmaz a gyűjtés módját illetően, és felhívja a gyűjtők figyelmét arra, hogy a teljességre törekedjenek. A Szabolcs megyei anyag is az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában található. Jelzete: Fol. Hung. 1114/38. Nem az eredetiben láttam, hanem mikrofilmről olvastam, s ezt teszem most közzé. Az 1849-1867-es közigazgatási beosztás szerint a Nagyváradi kerülethez tartozó Szabolcs megye 4 járásból állt (Bátori, Dadái, Kisvárdai és Nádudvari). Említett községeink a Dadái járás rakamazi szolgabírói szakaszának részei voltak. És viszonylag hamar visszaküldték a kérdőíveket. Ám úgy látszik, hogy Kenézlő és Zalkod leírásával nem volt megelégedve a szolgabíró, ezért újat íratott a jegyzővel (ez utóbbiakról a keltezés hiányzik, de az e járásban történt más „ismétlések" 1866-ból datálódtak, így valószínű, hogy Kenézlőn és Zalkodon is 1866-ban történt a második leírás). Pesty Helységnévtárából már több közzététel is történt (pl. Borsod, Békés, Nagykállói járás stb.). Alkalmazkodtam az eddig megjelent munkák elveihez. A szövegeket betűhív olvasatban adom meg. Ez annyit jelent, hogy ragaszkodtam az eredeti helyesíráshoz (pl. nagy- és kisbetűk, magán- és mássalhangzók rövidsége és hosszúsága, egybe- és különírás stb.). A számnevek toldalékolását viszont egységesítettem, és a különírt ragokat egybeírtam a szótővel. Megtartottam a mondatok szerkezetét, beleértve a központozást is. Szögletes zárójelben hozom a községek nevét, ha ezek címszerűen nem voltak leírva. Nem jelzem az áthúzásokat, betoldásokat. A feltűnő tévesztéseket (!)-lel jelölöm, ha ez formai hiba. A tartalmi hibák korrigálása majdan a feldolgozó feladata lesz. Az oldalszám megjelölését feleslegesnek tartom, hiszen a szabolcsi helységek ABC-sorrendben követik egymást. 339