A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

BORSOS Balázs: Az Akasztó homoktól a Zsaró érig (A Bodrogköz természeti környezete a folyószabályozások idején (1840-1910)

Szintén a vízimadarakra utal a Kiköltő (Nagykövesd), mely „aljas hely, víz áradáskor posványos",

174 valamint a Karád és Sárospatak határán levő Lúdhalgató tó. A közönséges madarak közül alighanem nagy számban fészkeltek erre a galambok: Galamb homok (Karcsa), Gerlices ér (Lelesz), Gerlice (Szentmária), Gerlicke (Pálfölde, Újlak, Vécs), Galamb szék láp (Semjén), Galambos (Kisfalud, Olaszliszka, Ardó, Keresztúr, Zalkod), előfordultak szarkák: Szarka homok, Szarka ér (Luka), Szarka bereg (Olaszliszka), Szarka tó (Nagygéres), csókák: Csóka bugy (Boly), Csóka szög (Szerdahely), varjak: Varjú homok (Őrös), Varjas (Kisfalud), verebek: Veréb szög (Karád), Veréb sár (Kenézlő). Egy-egy névvel szerepelnek a fácánok (bár lehet, hogy a Kakas helynevek is fácánkakast jelentenek): Fácános (Bélly) és a pacsirták: Pipiske (Keresztúr), rigók: Rigócska (Kaponya), cinkék: Cinke rét (Nagytárkány). A gazdag faunában ragadozó madarak is sokszor feltűntek: Sas homok (Viss), Sasfészkesi rétek (Karád), Sasfészek (Balsa), Ölved ere, Ölved (ölyv)

175 szög (Karád), Bagoly szög (Láca), Bagoly zug (Timár), Kányás (Ricse, Semjén), Kányás tó (Láca), Kánya alja (Lelesz-Polyán), Vereses (Kistárkány). Egyes nevekben már régen kipusztult madarat is felfedezhetünk: Keselyűs (Kiscigánd, Kisfalud), Kesejüs (Karcsa, Karos). Ugyancsak elvándorolt a környékről a hód: Kis Hódos, Nagy Hódos, Hódos gorond (Ricse). Régen még gyakori lehetett a szarvas: Szarvas tó (Karcsa), Szarvas kút (Karcsa), Szarvas erdő (Vencsellő), míg a borz: Borzlyuk (Láca), Borz homok (LeleszPolyán, Őrös), Borzos ér (Nagycigánd) és a nyúl: Nyúl nyomó homok (Láca) ma is sokfelé él. A környék két leggyakoribb ragadozóját sokszor lakóhelyükkel jellemezték: Verem

176 szög (Karád), Rókalyuk (Luka), Rókalyukas (Bélly), Rókalukaknál (Keresztúr), Farkasverem (Királyhelmec, Sárospatak). Ezenkívül is többször szerepelnek azonban a helynevekben: Róka liget (Agárd), Róka szög (Dobra), Kis Rókás homok (Vajdácska), különösen a ma már kipusztult farkas: Farkas gyepű (Kiscigánd), Farkas tó (Karád, Luka), Farkas hegy (Kaponya), Farkas gorond (Karcsa), Farkas rét (Pálfölde), Farkas kert (Perbenyik). Valószínű, hogy a Macskás (Kiskövesd, Nagykövesd, Keresztúr, Kisfalud) helynevek is inkább vad-, mint házimacskákra vonatkoznak. Néhány helynév jelzi a környék földesurának vadászó szenvedélyét is: Vadaskert (Lelesz-Polyán, Pacin), Vadkert (Nagytárkány, Zétény). Szintén vadászatra utalhat a Nyulászó (Nagykövesd) dűlőnév. Mivel a legtöbb állatnév emberek vezetékneve is lehet, néhány esetben nehéz eldönteni, vajon az illető hely nem a tulajdonosról kapta-e nevét: Darvas puszta (Karád), Varjú szállás földek (Kaponya), Kába (sólyomféle) gerind (Ricse), Borz homoka (Karád), Farkas ól (Karád), Farkas tava (Kiscigánd). 174 Pesty R, 1864. Nagykövesd. 175 Kiss L, 1988.11.296. 176 Kováts D., 1987. 72. 310