A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

BORSOS Balázs: Az Akasztó homoktól a Zsaró érig (A Bodrogköz természeti környezete a folyószabályozások idején (1840-1910)

lentette. Ez a rendszer egységes vízhálózatnak tekinthető, de ugyanannak a víznek határonként, sőt gyakran dűlőnként is más neve volt.

90 A Szigetközben szikes tavak is lehettek: Kis és Nagy Szégés tó (Kenézlő). A Bodrogzug, a Szigetköztől Ny-ra, DNy-ra levő terület mutatja még ma is leginkább a hajdani állapotot: a két folyót többszörösen is összekapcsoló erek, tavak rendszerét, amelyet a folyók mentén morotvák egészítettek ki.

91 Ez kiváló természetes védelmet nyújtott a Tisza és a Bodrog összefolyásánál épült Rákóczi-várnak, de hogy minden oldalról víz vegye körül, a Kapitány tó morotváját még össze is kötötték a Bodroggal.

92 A vizek a helynevekben Eddig csak a nagy területre kiterjedő tavakat, hosszabb utat bejáró ereket tekintettük át. A bodrogközi ember számára azonban a vizek, éppúgy, mint a szárazulatok, s főleg egymáshoz való viszonyuk a gazdálkodásban alapvető jelentőséggel bírt, így nem csoda, hogy minden falu névanyagában számtalan víznevet gyűjthetünk. A víznév, s hozzá kapcsolódó szárazulatnév még akkor is megmarad, ha az egykori tó helyét már a szántóföldi művelésbe is bekapcsolták, ezért az egykori vízrajz megállapításánál e nevek nagyon fontosak. Tó. Nagyobb, többé-kevésbé állandóan vízzel telt mélyedés neve. Egy részük folyóvízből keletkezett, lefűződött holtág, más részüket az árvizek, illetve a csapadékvizek töltötték föl és táplálják. A tó nyílt víztükörből és növényzettel fedett, sekély vizű részből áll. A növényzettel teljesen befedett tavat mocsárnak hívják. Ez a szó helynévként jóval ritkábban szerepel, s gyakran jelző nélkül: Mocsárka (Lelesz-Polyán), Mocsár (Nagycigánd, Olaszliszka, Sárospatak). A mocsarat valamilyen helyhez viszonyíthatják: Híd mocsár (Kiscigánd), Alsó mocsár (Olaszliszka), jellegzetességéről: Apró mocsár (Lelesz), Vörös mocsár (Ricse), vagy valamilyen növényről nevezik el: Kőris mocsár (Lelesz), Körös

93 mocsár (Nagygéres, Ricse), Kakás mocsár (Keresztúr). A tó és a mocsár közötti átmenetet jelenthette a Kis Tiszta mocsár, Nagy Tiszta mocsár (LeleszPolyán), a Posványság (Szentes) és a Belső Pocsolya tó (Láca). A molyva hasonló környezetet jelenthetett.

94 Pesty adatközlője szerint a berceli Molyva rét „ingovány, seppedékes, árvíz járta legelő".

95 A molyva név a Bodrogközben is sok helyen előfordul: Kis Molyva (Bácska), Molyva (Kaponya, Lelesz-Polyán, Nagyrozvágy), Molyva tó (Nagygéres), Molyvás tó (Szomotor), Kender molyva (Lelesz-Polyán, Szolnocska, Zétény), Marton molyva (Lelesz), Solymosi molyva, Szűcs molyva (Szentes), Vilhány molyva (Lelesz-Polyán). A tavak nevében a bodrogközi ember kifejezte annak földrajzi helyzetét: Felső tó (Karád), Páciny tó (Nagygéres), Kertmegi tó (Zétény), méretét: Széles tó (Agárd), Kis tó (Karos), Nagy tó (Dobra), alakját: Kerek tó (Rad), Kengyel tó - ami Andrásfalvy szerint kengyelezőt, azaz tekergőt, el-eltűnőt jelent

96 - (Luka), Görbe tó (Nagykövesd), Horgas tó (Karcsa). Ez utóbbi kettő alakja folyóvízi eredetüket is meg90 Trenkó Gy, 1909. 304-305. 91 Valter I., 1974.6. 92 Trenkó Gy, 1909. 306. 93 Kőrös, körös: szintén kőrisfát jelent. (Kiss L., 1988.

1. 796.) 94 Molva, molyva: zsombékos, kakás mocsár, posvány. (Kiss L., 1988,

1. 154.) Ugyanakkor Bellon Tibor - kéziratos gyűjtései alapján - a molyvát kiemelkedő hátságnak tartja, többnyire homokos dombnak, amely művelésre, gyakran szőlő- vagy erdőtelepítésre is alkalmas terület, s gyakran a pásztorszállásoknak is helye. (Bellon Tibor szóbeli közlése.) 95 Pesty E, 1864. Bércei. 96 Andrásfalvy B., 1975. 15. A Petrahóhoz tartozó Kengyel erdő nevét azonban inkább a kengyel alakjáról kaphatta, mert Pesty adatközlője szerint „kerülete egészen körül örökös vízálló tó volt". 298