A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

BORSOS Balázs: Az Akasztó homoktól a Zsaró érig (A Bodrogköz természeti környezete a folyószabályozások idején (1840-1910)

A domborzat a helynevekben „Az ártéren a felszínformáknak sokkal részletesebben megkülönböztető, gazdagabb elnevezése van, mint az árvízmentes, mezőgazdaságra alkalmas szinten"

38 - írja Andrásfalvy Bertalan a Sárközről. Hasonló változatos elnevezésekkel találkozunk a Bodrogközben is.

39 Pozitív térszíni formára, szárazulatokra, magaslatokra utalnak az alábbi helynevek. Hegy. Általában a környék legmagasabb kiemelkedése, ami a Bodrogközben gyakran csak homokdomb.

40 A terület északi részén emelkedő tűzhányóromokat általában hegynek nevezték. Érdekes kivétel a környék legmagasabb pontja, a Tarbucka nevében a kicsiny homokdomboknál használt elnevezés. A legtöbb „hegy" név tehát Királyhelmec (Kis hegy, Nagy hegy, Fekete hegy, Kőrös hegy, Őr hegy, Rozsos hegy, Akasztó hegy), Szentes (Nagy hegy, Pilis hegy, Kopasz hegy, Hosszú hegy, Lengő hegy, Alsó hegy), Nagykövesd (Bak hegy, Szentiván hegy, Csipkés hegy) és Szerdahely (Bálvány hegy, Kis Bak hegy, Nagy Bak hegy) határában található. Ugyancsak sűrűbben fordul elő a „hegy" név a Bodrog jobb parti községekben: Kakas hegy, Cigány hegy, Hosszú hegy (Keresztúr), Vár hegy, Kassai hegy (Kisfalud), Nagy Magos hegy, Kis Magos hegy (Olaszi), Akasztó hegy (Petrahó), Király hegy (Sárospatak). Ahol a domborzat és a mikroklíma engedte, a hegyeken szőlőt termesztettek, s ez néhol a nevekben is kifejezésre jutott: Szőlő hegy (Királyhelmec, Nagykövesd, Lelesz). A homokdombos területeken a hegy névhez annak valamilyen természeti tulajdonságát, pl. a méretét, alakját: Hosszú hegy (Agárd, Bélly, Semjén), Apró hegy (Lelesz), Nagy hegy (LeleszPolyán), Kerek hegy, Kétágú hegy (Láca), földrajzi helyzetét: Vég hegy (Karcsa), funkcióját: Akasztó hegy (Lelesz, Bércei), esetleg egyéb sajátságát: Szár (vagyis kopasz)

41 hegy (Kisgéres), Veres hegy (Nagytárkány), Jó hegy (Láca) kifejező jelző társult. A kiemelkedéshez gyakran viszonyítanak is: Orosz hegyre járó (Agárd), Égető hegy alatt (Láca). Olykor a hegy nevét meg sem említik: Hegy allya (Kiskövesd), Hegy oldal (Szerdahely), Hegyi földek (Szomotor), Hegy vég, Hegy fark (Királyhelmec). Ugyancsak hegyre utal a Messzelátó (Keresztúr), honnan „messze tájra szép kilátás van".

42 Tető. A hegyek, homokdombok legmagasabb vagy magasan levő, aránylag egyenletes felszínű részét nevezik tetőnek. Vidékünkön aránylag ritka, a Bodrog jobb partján is. Példaképp hozható: Szilvás tető, Farkas tető (Luka), Láz tető (Szentes), Nyerges tető (Szerdahely), Henye tető (Keresztúr), Mancsalka tető, Mandalin tető (Olaszi). Halom. A hegynél alacsonyabb, de még árvízmentes kiemelkedés neve. Feltehetően - az Alföld más vidékeihez hasonlóan - azokat a helyeket nevezték így, amelynek kialakításában a lakosság is részt vett.

43 Területünkön ritka, csak a Tisza környékén fordul elő: Hegyes halom (Bércei ill. Kenézlő). Ugyancsak mesterséges eredetű emelkedés 38 Andrásfalvy B., 1975. 3. 39 Az idézett helynevek Pesty Frigyes helynévtárából, valamint a térképjegyzékben felsorolt forrásokból származnak. A forrásokban a nevek írásmódja igen változatos, gyakran ugyanazt a nevet két forrás különbözőképpen írja. Az írásmódot a ma elfogadott helyesírási szabály szerint nem célszerű írni, mert akkor hasonló neveket másképpen kellene írni: Pap-tó, de Pap tava. Ezért a tagokat külön, az előtagokat és a módosító előtagokat nagy betűvel, az utótagokat kis betűvel írom. így a tagok jól elkülönülnek, s könnyebb felismerni őket. 40 Kováts £>., 1984. 232. 41 Kiss L., 1988. II. 524. 42 Pesty E, 1864. Keresztúr 43 Réfi Oszkó M., 1987. 20. 290