A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

FARAGÓ Tamás: Házasságkötés és társadalom. Buda város a 18-19. század fordulóján (Esettanumány)

6. tábla A házasságkötések megoszlása családi állapot szerint városrészenként Házasulok családi állapota Valószínű Özvegy férfi, Özvegy nő, Özvegy férfi, Összesen első hajadon és nőtlen és özvegy nő Városrész házasságismeretlen ismeretlen kötések a) állapotú nő (százalék) állapotú férfi Vár 71,8 20,0 7,0 1,2 100,0 Krisztina 69,3 12,9 14,5 3,2 100,0 Tabán Alsó-Víziváros 64,7 18,8 9,4 7,0 100,0 Felső-Víziváros 64,6 8,2 18,3 8,9 100,0 Országút 53,3 11,9 14,1 20,7 100,0 Újlak 54,5 15,2 17,2 13,1 100,0 Buda város ossz . 62,4 12,9 14,6 10,1 100,0 N 451 93 106 73 723 a) Nőtlenek, hajadonok és ismeretlen családi állapotúak házasságkötése. 7. tábla A nemesek és nem nemesek aránya foglalkozási csoportok szerint a házasságot kötők között Foglalkozás Nemes Nem nemes Összesen Nemesek Nemesek aránya megoszlása a csoportban (százalék) tisztviselő 17 14 31 54,8 48,6 egyéb értelmiségi 5 14 29 26,3 14,3 kereskedő 1 9 10 10,0 2,8 vendéglátó 6 6 kézműves 287 287 kapás, napszámos 153 153 egyéb 8 32 40 20,0 22,9 elbocsátott katona 10 10 ismeretlen 4 323 327 1,2 11,4 Buda város ossz. 35 848 883 a) 4,0 100,0 a) Tabán és Felső-Vízi város esetében az 1793-1794. évek hiányos bejegyzései helyett az 1795. évi adatok háromszorosával számoltunk, így esetszámunk a 2. táblában szereplőnél valamivel kisebb (becsült értékünk a tényleges házasságkötések 97,1 százalékát teszi ki). 259