A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

TAKÁCS Péter – UDVARI István: Adalékok Bereg, Ugocsa és Ung vármegyék lakóinak 18. század végi erdőéléséhez

ségének megszerzése; ugyanakkor új, nem is elhanyagolható jövedelemhez juttatta a nemességet.

2 Az általános jellemzők helyett térjünk vissza azonban választott térségünkbe Bereg, Ugocsa és Ung megyékbe - és vessünk egy pillantást e régió táji, regionális és társadalmi, demográfiai jellemzőire. Bereg, Ugocsa és Ung megyék a Felső-Tiszavidék térségének hegyekkel, völgyekkel, mocsarakkal és „rónasággal" bőven tarkított történelmi képződmények. Északkeleten a Beszkidekig, Lengyelországig húzódnak fel. Nyugaton Zemplénnel, délen Szabolccsal, Szatmárral, keleten Máramarossal határosak. Mint köldökzsinór köti be őket a Tisza az alföldi térség gazdasági vérkeringésébe. Tiszaújlak, Vásárosnamény, Tokaj, Szolnok, Szeged azok a tiszai kikötőhelyek, só és fa „depositoriumos helyek", ahová e három törvényhatóság mozgékonyabb, vállalkozó kedvűbb férfiai, nemesek és nemtelenek egyformán lehajóznak sóval, fával, gerendával, zsindellyel, hordódongával, szerszámokkal, szekéralkatrészekkel, ritkábban egyéb erdei termékekkel, s elég gyakran gyümölcsökkel. Nyaranként „lerajzik" a lakosság a bihari Mezőségbe, a Nyírbe, a szolnoki, bácsi, békési, csongrádi térségbe aratni, csépelni is. Ez már az általunk vizsgált időben, az 1760-1780-as években általános szokása a térség lakóinak, amely szokás 1914-ig csak erősödik, s egyre meghatározóbb jellemzője lesz a megélhetés keresésének. A természeti adottságok kényszerítették ki ezeket a jellemzőket. Bereg, Ugocsa és Ung sík vidékein megterem ugyan a búza, rozs, de hegyes, bérces térségeiben csak erdő tenyészik, ércek rejtezkednek, a máramarosi só tiszai útja vezet rajtuk keresztül szerte az országba. Mindezekért élénk árucserére kényszerítette őket a természet. Kényszerűség volt, regionális kényszerűség még akkor is, ha az általunk vizsgált korszakban a népsűrűség egyik megyében sem érte el a négyzetkilométerenkénti 20 lakost. A

II. József uralkodása során megejtett népszámlálás a következő jellemzőkről tudósít:

3 Mesve Terület Házak Családok Házas Összes Népsűrűség km

2 száma száma férfiak népesség km

2

/lélek Bereg 4 999 16 055 17 931 17 554 90 490 18,1 Ugocsa Ung 3 230 8 417 10 934 11 933 58 073 17,9 A három megye területén 24 472 lakásban 28 865 család, összesen 148 563 ember élt. Egy családban átlag 5,15 lélek, egy lakásban átlag 6,1 ember. Ha kalkuláljuk is e népszámlálás esetleges hibáit, tévedéseit, pontatlanságát, a térség demográfiai jellemzőit alapvetően torzító tévedést nem kell feltételeznünk. Azt szinte biztosra vehetjük, hogy a négyzetkilométerenkénti népsűrűség nem haladta meg a 19 lakost, amiből következtethetünk arra, hogy a terület népességeltartó képessége még a kezdetleges technikai szint mellett sem merült ki. Nem a túlnépesedés, sokkal inkább a terület regionális, ter2 Tagányi Károly (szerk.): Magyar Erdészeti Oklevéltár, I—

III. Bp. 1896.; Hegyi Imre: A népi erdőgazdálkodás jogszokásairól. (In: Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. Bp. 1975.); Kolossváry Szabolcsúé: A magyar erdőgazdaság történelmi fejlődése. (In: Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. Bp. 1975.) 3 Danyi Dezső-Dávid Zoltán: Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Bp. 1960. 213