A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)

GYULAI Éva: A miskolci szőlő és birtokosa a diósgyőri uradalom zálogbirtoklásának első századában (1540-1600)

5. kép. Gombos Pál címerének rekonstrukciója 6. kép. Jakus-Kis Lőrinc címerkérvénye, 1563. (1560) (OL NRA 723/50 alapján (OL NRA 722/39 fotó: Országos Levéltár) rajz: Homola K.) A miskolci nemesek száma nemcsak betelepedéssel emelkedett a 16. század második felében, hanem a város polgárainak nemességszerzésével is. A koraújkor egyik legkorábbi miskolci armálisát Gombos Pál nyerte el I. Ferdinánd adományából (Bécs, 1560. július 28. nemesség- és címeradomány). Az eredeti címereslevél elenyészett, de korabeli, címerkép nélküli másolatát megőrizte a Magyar Kamara Archívuma.

105 A címereslevél ikonográfiájával is kapcsolódik a miskolci koraújkori szőlőkultúrához, mivel a címer a leírás szerint egy szüretelő férfi alakját mintázza: Scutum celestini coloris, in cuius una parte campus viridis et super eum forma seu imago hominis rubra véste induti, et uvas ex vitibus in eodem campo enatis decerpentis, depicta esse cernitur. Scuto galeam appositam militarem et ex ea duas alas aquilinas rubri cesii et crocei coloris, a sumitate galeae laciniis hinc et inde deffluentibus scutumque ipsum exornantibus eminentes (kék színű pajzs, melynek egyik részén zöld mező, ezen vörös ruhába öltözött ember alaját vagy képmását festették le, amint éppen szőlőfürtöket szed a mezőből kinövő szőlőtövekről. A pajzsra hadisisakot helyeztek, melyből vörös-kék és sárga színű sasszárny nő ki, s a sisak tetejéről ide-oda omló sisaktakarók díszítik a pajzsot). A leírás és a rekonstruált címerrajz (5. kép) azon armálisok közé utalja Gombos Pálét, melyek ábrájukon magát a címernyerőt jelenítik meg, mégpedig társadalmi tevékenységének fontos terrénumán, amely valószínűleg címernyeréséhez, nemességszerzéséhez is hozzásegítette. 105 OL NRA 722/50 163