A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 33-34. (1996)
FEHÉR József: A bodrogolaszi kincslelet
1538-ban 16 1538 ökör szántáshoz fejőstehén herélt, hízott ártány nem hízott ártány féléves ártány nőstény kecske kecskebak csirke font marhahús font disznóhús malac az országban: lúd az országban: 3, 12 forint 6 forint 2 forint 1 forint 50 dénár 25 dénár 6 dénár 1 dénár 1 krajcár 1552-ben 2 dénár 4, a végvidéken: 5 dénár a végvidéken: 4 dénár kappan az országban: 3, a végvidéken: 4 dénár tyúk az országban: 2, a végvidéken: 3 dénár pint bor a Quadragesima vasárnap előtt: 2 dénár katonai zsold, fegyverek: 17 hónapszámra felfogadott lovas katonának, ha más fizetése nincs: havonként 3 magyar frt 20 dénár gyalog katona havi zsoldja: 2 magyar forint. Csorba Csaba írja hivatkozott monográfiájában: 18 „Eger sikeres védelme után, 1552. december 29-én a nyolc megye Göncön gyűlésezett; ...Elhatározta a gönci tanácskozás, hogy Eger várába saját költségükön 200 lovast küldenek Bebek György kapitánysága alatt, fejenként 3 forint 20 dénár havi zsolddal, a kapitány fizetése 220 forint. Fülekre 100 lovast küldenek, kapitányuk 50 forintot kap." Szondi György drégelyi kapitány 1552-ben elmaradt fizetéséért - 325 forintért - folyamodik a királyhoz. 19 Anélkül, hogy a korabeli érték nagyságára további példákat hoznánk, megállapíthatjuk, hogy a feltételezett 200 db aranyforint valóságos vagyon volt az 1550-es évek második felében. S ha az egykori tulajdonos személyét nem is tudjuk azonosítani, alakját azonban körüljárhatjuk. A gazdag kincslelet arra utal, hogy olyan jelentős személyiséggel is kapcsolatban állhatott, aki a zsoldját aranyban kapta, s őt nem a közemberek, de még nem is az alacsonyabb rangú tisztek között kell keresni. Egy ilyen beosztású tiszt azonban kevés valószínűséggel kerül olyan helyzetbe, hogy aranyai elásásával foglalkozzon. Esetleg hozzá, vagy tőle tartó követ, küldött is lehetett. Szóba jöhet az is, hogy egy jól fizetett zsoldoskatona ásta el vészhelyzetben több társa több havi, vagy egy évi zsoldját. Csorba Csaba idézett művében 20 leír egy eseményt 1558-ból, amely ehhez a feltételezéshez kapcsolódhat, akár a konkrét esemény is lehet: „...Thelekessy újabb sikereket ért el: augusztus végén bevette s le is rombolta Barkó, majd szeptember közepén több mint egyhetes harc után Kövesd várát, melyet Németi emberei védtek. Innen Szerencs ellen készült, amit azonban egy - a katonák számára örvendetes - esemény akadályozott meg: Ferdinánd király hosszú idő után 12 havi zsoldot küldött, a tisztek ezenfelül drága kelméket is kaptak ajándékba. Míg tartott a pénzkiosztás és ünneplése, addig Németi megerősítette Szerencset;..." 16 I. Ferdinánd 1538. évi, szlavóniai (V.) dekrétumának 26. cikkelyében közölt árak. Magyar Törvénytár, Bp. 1899. 57. 17 I. Ferdinánd 1552. évi XIV. dekrétuma, 13. cikkely; 1. még az 1542. évi VI. (besztercebányai) dekrétum 50. cikkelyét is. Magyar Törvénytár, Bp. 1899. 313. és 81. 18 Csorbái, m. 47. 19 Magyar történeti szöveggyűjtemény 1526-1790. 1—II. Szerk.: Sinkovics István. Bp. 1968. 20 Csorba i. m. 54. 128
