A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

KÖZLEMÉNYEK - ESZENYI Miklós: Ferenczi B. és utóda (Egy könyvkereskedés története)

1858-ban, 28 éves korában feleségül veszi a 18 esztendős, szintén lengyel származású Eibenschütz Rózát, aki 1860 és 1883 között tizenkét gyermeket szült, hét fiút és öt lányt.

9 Baruk Fraenkel 1879-ben Ferenczire magyarosítja nevét. Felajánlják, hogy nevét írja „y"-nal, de „Ferenczi Bernát, megrögzött demokrata, ezt visszautasítja".

10 A Ferenczi család élénk társadalmi életet élt. Amikor Miskolc város iparos- és kereskedőrétege 1873-ban javaslatot tett ipari és kereskedelmi iskola létrehozására, s 1874. november 26-án megalakult az iskolaszék, gondnokává Ferenczi (akkor még Fraenkel) Bernátot választották." 1876-ban Ferenczi lett a volt 48-as Honvédek Szövetségének alelnöke, 1880-ban pedig a Miskolci Kereskedelmi Kamara elnöke. Valószínű, hogy Ferenczi szerethette a jó bort (ha nem inni, akkor legalább készíteni), mert az 1888. szeptember 22-26-ig tartó miskolci kiállításon fehér boráért ezüstérmet kapott. Mindezeket Ferenczi a bolt mellett végezte. Ügyes kereskedő volt, „először adott ki olyan képes levelezőlapokat, amelyek ma becsesek városképi szempontból, mert őrzik Miskolc egyes - azóta alaposan megváltozott - utcaképeit és házsorait".

12 A kőnyomdai műintézet, könyv-, zenemű- és papírkereskedés báli meghívókat is jutányos áron, gyorsan készített. Hogy ez anyagilag is jól jövedelmezhetett, mi sem jellemzi jobban, mint az, hogy Ferenczi a Miskolci Takarékpénztár egyik részvényese volt 1870-től, mint „kereskedő és házbirtokos", ezenkívül az igazgatótanács tagja.

13 Ferenczi a budapesti országos kiállításokon is képviseltette magát. Mindemellett könyvkölcsönzéssel is foglalkozott. Természetesen a Heilprin által megkezdett kiadói tevékenységet is folytatta, így pl. 1858 októberében kiadta Tompa Mihály egyházi beszédeit. 1861-ben Ungvárott nyitott fióküzletet. És emellett maga is írt, főleg szakcikkeket, pl. a magyar könyvkereskedők rangos lapjában, a Corvinában, vagy a Borsod-megyei Lapokban (amelynek aztán később egyik fia, Henrik, felelős szerkesztője), vagy a Borsodban. A Ferenczi könyvkereskedés a város zenei életében is fontos szerepet játszott: volt itt hang versenyügynökség, gyakorta szerepeltetett neves művészeket a városban. Végül nem szabad elfelejteni, hogy Fischer és Bárd, a későbbi nagy német könyvkiadók rövid ideig Ferenczi Bernátnál tanultak Miskolcon. Ferenczi Bernát viszonylag fiatalon hunyt el, 1889. november 25-én. Halála után felesége, Róza asszony vezeti a boltot, a nyomdát, a hangversenyügynökséget, sőt, Nyíregyházán is nyit egy fióküzletet. Emellett a miskolci zsidó nők egyesületének vezetője volt. 9 A gyermekek közül többen ismertek lettek. így dr. Ferenczi Henrik (1860-1912) kezdetben ügyvédként dolgozott. 1895-től vármegyei árvaszéki ülnök, 1893 januárjától 1897 májusáig a Borsod-Miskolczi Közlöny szerkesztője, 1902 júliusától 1903 januárjáig a Borsod-megyei Lapok felelős szerkesztője, általában Franczi és Renczi álneveken publikált. Ferenczi Zsigmond (1872—?) a diósgyőri vasgyár vegyészeként dolgozott, majd 1896-ban Berlinbe költözött, ahol a Papierzeitung c. folyóirat felelős szerkesztője lett. Elsősorban a cellulózgyártás kérdéseivel foglalkozott. Világhírre tett szert dr. Ferenczi Sándor (1873-1933) ideggyógyász és pszichoanalitikus, 1919-ben Budapesten tanszékvezető professzor. Freud barátja, munkatársa, műveinek magyarra fordítója. És híressé vált Károly, a könyvesbolt továbbvivője. A családhoz tartozott Dénes Zsófia is, a Ferenczi testvérek unokahúga. 10 Dupont i. m. 11 Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata IV. Miskolcz város története 1800-1911. - Miskolcz, 1911. 503. 12 Komáromy i. m. 13 Emlékirat a Miskolczi Takarékpénztár negyvenéves fennállásáról 1845-1884. - Miskolcz: Forster Ny., 1885 könyvben az V. és VI. mellékletek. 539