A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 32. Kunt Ernő emlékére. (1994)

KÖZLEMÉNYEK - PANDUR József: Munkácsy és rokonsága

V volt azon napon, melyen szörnyeteg mostohánk által a szülei házból kiutasítva, mi testvérek bánatteljes szívvel talán örökre búcsúzánk, Azon a napon tehát, melyen jó atyánk feledhetetlen jó anyánkat sírjába követé, elszéledtünk és egymást többé nem láthattuk".

15 Reök István 1865. júl. 8-án keltezett levelében Miskát arról tájékoztatja, hogy: „Emil mindig finánc, éspedig közlegény, még ott sem tudja felébb vinni."

16 Nyolc évvel később 1873. szept. 3-án Párizsba ezt írja: „Ami Emilt illeti, ő pénzügyőri szemlész, folyamodhatott előmenetelért, de legfellebb egy pesti út költségébe kerülhetett. Ő Anti szerint komolyodott és sorsával ki van békülve.

17 Ismét Czeglédi Imrét idézzük: „Amikor Munkácsy vagyonos emberré vált, gyakran segítette Emilt egy-egy pénzküldeménnyel".

18 A testvérek 1874-ben találkoztak először sok év után Békéscsabán nagybátyjuk Reök István házában, ott mutatta be Munkácsy Mihály feleségét a rokonoknak. A segítés más formájára is rábukkanunk a testvéri kapcsolatokban, ha olvassuk Reök István újabb levelét. 1875 nov. 20-án írt levélből tudjuk, hogy valamiféle javadalom, vagy örökségről történő lemondást tervez a festő Emil bátyja javára. „Apropos! Pali említette, hogy a lemondási irat, amelyet küldték Emil javára, nem kielégítő, nemis azt notar előtt kell csinálni és a követségnél legalizáltatni. Tedd meg ezt, hogy az ügy rendbejöjjön, mert addig Emil az örökségnek nem ura"

19 Emil Eperjesen nősült, 3 gyermeke született: Mariska, Sándor és Emília. Felesége korai halála után 1887-ben újra nősült, ekkor vette feleségül rokonát: Hofmann Juliskát. Fiatal teleségével a millennium idején Miskolcon éltek. 1900 körül Nagybecskereken dolgozott, majd Pestre került, a Pénzügyminisztérium tisztviselője,

20 pénzügyőri felügyelő lett. Budán laktak az Alkotás u. 18 sz. házban. Itt halt meg 1920. május 1-én.

21 Ugyanazon a napon, mint öccse, csak 20 évvel később. 1920. május 3-án temetik el a Kerepesi temetőben, később áthelyezték a Farkasréti Kolumbáriumba, majd a Fővárosi Tanács, a Magyar Nemzeti Galéria és a 5. kép. Reök István 15 Czeglédi Imre: Munkácsy Békéscsabán, 1975. 13. 16 Levelek Munkácsyhoz - Munkácsyról. Békéscsaba. 1976. 9. 17 Levelek Munkácsyhoz - Munkácsyról. Békéscsaba. 1976. 75. 18 Czeglédi Imre közlése 1987. 19 Levelek Munkácsyhoz - Munkácsyról. Békéscsaba. 1976. 100. 20 Dr. Czeglédi Imre közlése 21 Krisztinavárosi plébánia adata. 149/1988. 473